Egyéb kategóriaarchívum

°22 Giornata: Milan – Spezia / Rangadók előtti csend

Folytatjuk a kötelezően bedarálandók sorát, ezúttal a Spezia következik otthon, egy szokatlan, kellemes kis hétfő kora esti meccsen. A változatosság kedvéért most hátul és a középpálya kétfős részén kezdünk elfogyni nagyon, elöl viszont a teljes arzenál Pioli rendelkezésére áll, így pedig hát egy ilyen ellenfelet különösebb izgalmak nélkül illene megverni. Az Atalanta-Inter döntetlen miatt ideiglenesen a vezetést is átvehetjük, növelhetjük az előnyünket egy top 4-es riválishoz képest (egy elmaradt meccse van mindkét csapatnak), a Napoli pedig velünk párhuzamosan játszik idegenben Bolognában. A mi fordulónk lehet ez tehát, több motiváció remélem nem is kell a csapatnak.

Continue reading

Milan – Genoa 3-1 / Letudva

Lehet kicsit izzadósabb volt ez, mint vártuk előzetesen, de az én fejemben még a 60. perc körül 0-1-nél sem igazán fordult meg, hogy itt nem fogunk kiegyenlíteni, aztán valahogy továbbjutni. Sikerült is, viszont a pechsorozatunk is folytatódik közben, mert úgy néz ki Tomori sérülése elég komoly, és minimum egy hónapot ki kell hagynia. A tovább után rövid keserédes értékelés következik, hűen a Coppa Italia egetverő színvonalához.

Continue reading

Egy újabb gázolás # Milan v Genoa

Pajtások, ma este újabb epizódjához érkezik az alsópolcos ellenfelek ellen nagy sikerrel vívott hadjáratunk, a szétesettek szétesettjei közül is kiemelkedik a szétesett Genoa, amely bár már Ballardini alatt szétesett, Sheva alatt egyenesen elemeire hullott. Szóval simán szétesettebbek, mint mondjuk a fogatlan farkasok, a részeg gondolások, a Speciálba küldöm a Zolinak a börtönbe legyen szerencsés ezer évig, vagy éppen a plusvalenza bajnokság győztesei. És ez nagy szó. Cshoro még el is kapta a koreszt, már megint és újra, úgyhogy nem más, mint a jó öreg Tassotti lesz a legöregebb falkavezér griffkakas az estve. Olyan pletyik mennek egyébként, hogy 20 milcsi bánatpénz ütné Andrij és stábja markát egy könnyes és gyors búcsú esetén szóval azért hosszú távon biztosított lesz az a 2.8%-os tej, legalábbis neki. Rudi Garciát akarják amúgy hozni a helyére — pedig csak ki kéne nevezni pályaedzőnek Ballardinit, de csak egy hónap múlva, aztán pedig májusban kirúgni. Na de nem akarom megoldani a gondjukat — olgyák meg — hajtás után egy kis szétesett felvezetés.

Continue reading

A velencei karnevál # Venezia 0-3 Milan

Pajtások, sokak nagy örömére a csapat bemutatta a tökéletes vasárnap déli partit: vezetés már a második percben, utána kisebb lazázásokkal is vegyített ultralezser macska-egér játszadozás – az utolsó fél órát már emberelőnyben, három gólos fórban hoztuk le. Biztosan ez volt minden képernyő mögött ülő legaktívabb 90 perce, én fél 4-kor ébredtem fel, a délelőtti futás után 2 sörrel leküldött nagy bajnok paprikáskrumpli találkozott ezzel a nyugtató-ellazító-stresszoldó videóval. Hajtás után rövidebb lesz, mint mondjuk “A velencei kalmár” című örökbecsű.

Continue reading

Milan – Roma 3-1 / Meggyőző visszatérés

A lehető legszebben indítottuk az új évet: magabiztos győzelem otthon egy rangadón, ráadásul Mourinho újbóli teljes beárazásával, annak ellenére, hogy felforgatott csapattal álltunk ki ezúttal is, a listavezető kuzinokat nem hagytuk ellépni ezzel, a BL helyért folyó várható harcban (már ha lesz ilyen egyáltalán) pedig Napoli-Juventus-Roma trió mindegyikéhez képest növeltük a különbséget. A visszatérők és az újonnan berobbanó húzóemberek ismét letették a névjegyüket, Maignantól kezdve Tonalin át egészen OliG-ig van kit dicsérni bőven, ezt meg is tesszük a tovább után, némi taktikai elemzés mellett, mert Pioli apró, de annál hatásosabb változtatásokkal élt.

Continue reading

°20 Giornata: Milan – Roma / Ritorno

Reméljük mindenki kifújta és teleette magát a szünetben, visszatérünk, jön a szezon második fele, az új sorsolási szabályoknak köszönhetően pedig rögtön a Romát fogadjuk, annak ellenére, hogy mindössze két hónapja játszottunk velük a 11. fordulóban. Már ha egyáltalán megrendezik a meccset, jelenleg úgy állnak a dolgok, hogy mindenképp le kell játszani, elvileg a liga nem akar semmit sem elhalasztani, ha nem jelenik meg egy csapat, akkor 3-0 a másiknak (aztán fellebbezés és újrajátszás mint tavaly a rabruhások-kukások párharcban), szóval csak a szokásos káosz és elképesztően kompetens vezetés a Serie A-tól. Mindenesetre be kéne kezdeni, a november végi és decemberi botladozást jó lenne magunk mögött tudni egy győzelemmel, ezzel egyben jelentősen le is szakítva a Romát. Az AFCON és a Covid miatt azonban ez nem lesz könnyű, mondhatni már szokásosan a kezdő fele hiányozni fog ezúttal is.

Continue reading

Félidőben # Empoli 2-4 Milan

Bajtársak, ha még emlékeztek, még tavaly, 22-én este volt egy jóféle toszkán kiruccanásunk, arról még nem írtunk volt itten a blogon. Amúgy boldog karácsonyt minden kedves kummanttársnak, olvasónak, akkor szép az ünnep, ha ég az a gyomor!!! Az ünnepi hangulat fokozásához a fenti – egyébként milánói – Betlehem tud hozzájárulni, akinek nem elég, büntessen le még 2-15 lédig szaloncukrot. Hajtás után forgó bejglivel hipnotizálunk.

Continue reading

Kéthetes milánói vs porhanyós nápolyi

Urak, elvtársak, pajtások, kummanttársak, mindenki, már megint nem vagyok túlgondolásban. Adott két csapat, amely hónapokon keresztül parádés játékkal, mindenféle történelmi legleget ostromolva vezette fej fej mellett vezette az évezred talán legélvezetesebb A ligáját, hogy aztán a télbe megérkezve lefagyjon és szétessen, mint a félnapos albán kenyér vagy alsópolcos kétrétegű zsepi két fújás után. Fárasztó maratoni többfrontos futamok, sérülthegyek, eltiltások, nincs itt semmi csoda. A mi leolvadásunk hamarabb jött, mint tavaly, de pont egy hasonló helyzetben, amikor mintha pont kiegészülni látszottunk. Ehhez képest meg tök mindegy, hogy ki van a pályán, egy egyáltalán nem jó, csak fizikális és pihent Zebrette ellen csak nyomozzuk a labdát, és csak Zlatyó api utolsó perces mutatványával tudjuk pontra menteni legalább az egyébként a legfostosabb Dzsámpi-időket idéző partit. Ehhez képest a kukások játéka olyan durván nem esett szét, csak a minőség hiányzik, de nagyon elöl meg hátul is, legalább is, amikor még a bergamói pudvások ellen szívtak le otthon, hát a játékuk azért ott volt. Nekünk előnyt jelent, hogy nem annyira fizikálisak, nem betömörülősek, és azért történelmileg nem a San Siro az a hely, ahol ők teljesíteni szoktak. Sok minden lehet ebből, elszabadult karácsonyi adok-kapok, vagy ócska 0-0, én inkább az előbbire szavazok. A lényeg, hogy a Medves-fennsík mese, a többit még meglátjuk. Azért gyertek majd forzázni, lesz mit!!!

Continue reading

Milan – Liverpool 1-2 / Megmérettetve és könnyűnek találtatva

Hölgyek-Urak, különösebb nem érdemes bánkódni, kedd este egyértelművé vált: ebben most ennyi volt. És ezt el kell fogadni, többet előzetesen úgysem nagyon vártunk. Nem jó dolog egy majdnem teljes B csapattól kikapni otthon egy ilyen meccsen, de sajnos ez a mai topfutball realitása, ha egy Premier League élklub az ellenfél. Nem könnyítettük meg a saját dolgunkat sem a hibákkal, az viszont némi vigaszt jelenthet, hogy két góllal kellett volna nyerni amúgy is a másik meccs eredménye alapján, na meg így szerencsére megúsztuk a harmadik helyet és a minden bizonnyal bajnoki pontokba kerülő tavaszi EL szenvedést Moszkvában meg ki tudja hol.

Continue reading

Ez is csak a hétközi # Milan v Liverpool

Pajtások, nem akartam nagy feneket keríteni ennek a ma estinek, már csak babonából sem. Amikor nagyon ráfeszülünk, valahogy sosem szokott jól elsülni a dolog. Mindenhonnan a “sorsdöntőzés” hallatszik, nem szívlelem ezt a kifejezést, azt fejezi ki, mintha órisái dolgok tudnának ezen épp most múlni. Csak arra jók, hogy legyen majd később lehetőség mindenféle nüanszra visszamutogatni – magyarfociból átvett kifejezés, nem véletlen. A dolgok azon múlnak, hogyan csináljuk őket, és Maldini meg Massara meg Gazidis meg persze Stef és a többiek igenis jól csinálják a dolgukat. Ezért pedig nem tudunk nem fényes jövő előtt állni, olyan nincs, hogy ebből ne fusson ki valami szép és nagyszerű a következő években. És igen, az is igaz, hogy van esélyünk továbbmenni ma este. A bukiknál a meccs favoritjai vagyunk, ebbe jócskán belesúlyozza mindenki, hogy a szigetlakók brutális mennyiségű meccset tolnak, és nekik ez itt ma teljesen tét nélkül megy. És persze a San Siro nem az Anfield. Meg hogy pihentetnek. Ránéztem a feltételezett kezdőjükre, nem kezdtem örömtáncba. Kemény lesz, és még az a jobbik eset, ha csakugyan az lesz. Nekünk ez a stílus nem fekszik, ez már sokszor kiderült. És akkor még persze arról nem is beszéltünk, hogy a ma estinek csak akkor van igazi jelentősége, ha a csoport másik meccsén számunkra kedvezően alakul az eredmény. Tehát inkább Simeon próféta fegyencjárata nyerjen, de ha lehet, akkor egyik se. Egy szó, mint száz, én most inkább hűtök, mint fűtök, de persze majd elkap a meccsláz, amikor odaérünk. Hajtás után Ti jöttök, forzázzátok ki, gyerünk gyerünk gyerünk!!!

Continue reading