Ez már megint annyira retek volt, hogy remélhetőleg ennél nincs lejjebb.
A Roma és a Torino elleni már valamennyire megágyazott ennek, de ez a kezdés így is erős volt. A folytatás pedig még erősebb. A második félidő már használhatóbb volt, de ez összességében még annál is kevesebb, mint ez a poszt. Lepusztult poszt egy lepusztult meccsről. Még szerencse, hogy a Berlusconi kupa szerdai kiadásán javíthatunk.
S még a tortát is a saját arcunkba toltuk.
De, hogy valami szórakoztató is legyen, mert olyan is volt. Kösz mindenkinek, aki magára ismer.
Eredet lövéseinél a távolban fel sejlik Keszi kajánul vigyorgó arca. Origi akkor sem lő gölt, amikor gólt lő. Koszonjuk Origii nagy performansz vot. Origo Lazetic, a szertáros és nagyanyám elől veszi el a játékperceket. Origi megtanulnfocizni. Origi pedig ha másban nem is, fejjel tuti jobb mint Ribikenk.
Antika az év gólpasszát adta volna. Rebic helyett is jöhetne valaki. Bárki. Anti leveszi a bohoc cipot.
Melák Csávó. Csáó első kezdő meccsén nem is annyira rossz. Igen, nem málik a csávó.
Tata 20 méteren kint, erre iszom. Sanyi clean sheet,a többit hagyjuk.
Ellenben Messiason tényleg látszik, hogy végig nálunk nyomta az alapozást.
Jajj, Károly! Nagyon akar, de nagyon nem megy. Karesz felszed 10 kilo izmot.
Legalább Bennacer ma is. Ha pozitívumot kell keresni.
Kalulu, csakfelfelé.
No Szél, no party 🙁
No Giroud no party
No limit
Ez most nem nyert. Az összefoglaló meg Destnél is jobban megkésett.
Olyan sokkal jobban így néhány nap elteltével sem érzem magam ettől a nem túl vidám vasárnap estétől. Kvara nem csak engem zavart meg a beharangkor, de úgy tűnik Calabriát és Kjaert is. Destről nem is beszélve. De még így is bőven meg lehetett volna. Harkness linkelt xg-ket kommentbe. Bónusznak ott van még Theo és Calabria sérülése, csak hogy igazán erős legyen a kép. A válogatott szünet ilyen szempontból jókor jön, másfél nagyon combos hónap jön 12 meccsel, úgy is, hogy a sorsolás elég barátinak tűnik. Unatkozni nem fogunk.
Az első húsz perc pont úgy alakult, ahogy azt Harkness beharangozta. Aztán elharapódzott a hülyeség és egészen meglepően mozgalmas meccs lett belőle.
Az eleje olyan volt, mint amire számítottunk. Leao bekapcsolta a cheat mode-ot, ismét gólt lőtt a jobbszélsőnk, a Sampon pedig meglátszott Giampaolo tanításainak jótékony hatása. Hogy utána mi történt, azt nehéz értelmesen leírni, de talán az idiotizmus csimborasszója kifejezés lehet hasonlóan értelmetlen. Mindenesetre Giroud megint Giroudnátorkodott egyet, így a három pont azért nem maradt el. Leao nagyon fog hiányozni a Napoli ellen, az biztos, de nem vetném el túlságosan a sulykot. Kár érte, tanulni fog belőle, mi pedig kíváncsian várhatjuk, hogy hogy oldja meg Pioli a balszélső kérdést a hétvégén Rebic hiányában. Vranckx is bemutatkozott, így Thiaw az egyetlen nyári igazolás, akit még nem láthattunk élesben.
Van az úgy, hogy a beharang túl parádésra sikeredik. Nem csak szellemes, de jövőbelátó is. Egy pont plusz nem sérül meg senki. Klasszikusokat csak szó szerint.
Ugyan váratlan nem volt, de akkor is súlyos volt látni, hogy milyen kegyetlen sebességgel tolták. A helyi spenótgyár támogatása meglátszik a csapaton. Annyi spenótot tolhattak az osztrák Popeyek, hogy ebben a mezőnyben Theo sebessége sem különösebben feltűnő. Hogy egy másik klasszikust idézzek. Még szerencse, hogy predesztinálva voltunk a célállomás villámgyors elérésére is. Más szóval introductio destinationis. Széles ma nem csak bajszos es séróbárós volt, de be is verte. Assziszt nyilván Leao. Pacsi meg Bennacernek az előkészítésért. De Ketelaerenek pedig kettő a labdakihozatalért. Okafor duplabőrőse pedig, mint a Stroh rumba mártott Mozart kugeln, érzed, hogy valahol nagyon finom, de mégis csak elhányod magad tőle. Kierkegaard egzisztencializmusról gondoltam még érdemes megemlékeznünk. Szerencsére Schoppenhauer nem volt bevethető. Csodás dolog ez a Bajnokok ligája, na. Szombaton visszatérünk a Serie A-ra, Giampaolo pedig mindenki legnagyobb örömére Milan-meccsen lesz ismét résztvevő megfigyelő. Szórakoztató lesz az is.
Az, hogy mire, az már egy másik kérdés. A szezon végén majd erre is választ kapunk.
Elég lagymatag volt a meccs, sajnos nem pörögtük túl, a rotálás sem segített. Túl vidám biztos nem volt, de nagyon elkenődni sem érdemes. Pláne, hogy szombaton derbi és egyébként is heti két meccs. A mercato is hamarost zárul, bár az kérdés, hogy ez minket mennyiben érint.
Bármennyire is nullnull, néhány vidámabb gondolat. Kjaer visszatért, egész rendben volt, mindenképpen jó volt látni. Maignan óriási tanár, ez a mostani tizenegyesbűvölés elsőrangú volt. Adli bemutatkozott, egészen lelkesen, biztatón.
Nyugis mercatozárást mindenkinek, aki pedig betippeli, hogy ki lesz az új Thiaw, annak a szerkesztőség a Palletta d’Oro virtuális emlékéremmel fejezi ki elismerését.
Akkor el is indult a szezon. Akkor nyertünk megint. Kezdünk ehhez hozzászokni. Jól esik.
Nyilván annyira nem kell túlgondolni, de ez így is elég örömfoci jelleget öltött. Még úgy is, hogy ennél mélábban nehezen kezdhettünk volna. Ahogy az első félidő legvégén is sikerült kapni egyet. De túl nagy izgalom így se volt, Brahim gyorsan odatette, Rebic bebiztosította. Külön funky, hogy kettejükkel kapcsolatban voltak kérdések, mennek-maradnak. Ez nagyon meggyőző volt. A két kapott gólt betudhatjuk a kánikulának, ez most bőven belefért.
Piolinak ezúttal is jár a pacsi, nem pánikoltunk a kapott gólok után és a győzelem mellett a játék is egész pofás volt.
Mister Singer ismét jókor utalt.
Kalulunak volt egy kegyetlen nagy blokkja az első félidőben. Szívderítő volt még, hogy rendszeresen megindult half-space-ben, ha sikeresen, akkor Bennacer zárt vissza a helyére. Nagyon úgy tűnt, hogy ezt gyakorolhatták a nyáron, mert elég tudatosnak és hatékonynak tűnt. Szóval itt Kalulu mellett jár az újabb pacsi Piolinak. Nagy szükség lesz ilyen apróbb upgrade-ekre a fejlődéshez, szintlépéshez.
Theo magabiztosan büntetett. Calabria szórakoztatóan harcolta ki, hogy aztán tanárian készítse elő Rebic elsőjét.
Bennacer továbbra is hihetetlen, hogy tudja megtartani es kihozni a labdát.
Ahhoz képest, hogy sokan már Milanellón kívül látták, Diaz és Rebic voltak a szezonnyitó legjobbjai. Nagyon vicces, nagyon pozitív.
De Ketelaere bemutatkozott. Csak röviden, de a kalapemelés így is jár. Pobegát utoljára 2018-ban láthattuk volna Milan-mezben, ha néztünk volna Primavera-meccseket. Origi debütált még, benvenuti.
A mercatóból még van bő két hét, sok pletykát, ám annál kevesebb igazolást várhatunk a héten. Cserében ott a vasárnapi Atalanta. Az ütős lesz, de amíg Ante velünk van, nincs mitől tartanunk.
Csak egy gyors es rövid megemlékezés. Elsősorban a beharangban olvasott fenomenális nyelvújításra. Krasnaja megint hatalmasat ment.
Szerencsére a srácok is értik a tréfát és olyan négyest osztottak ki, hogy öröm volt nézni. Azok az asszisztok! Romagnoli indított egy olyan indítással, hogy az egészen megindító volt. Leao pedig úgy fejezte be, ahogy kell. Hogy utána ott folytassa, ahol Romagnoli abbahagyta. Ahogy elvitte, ahogy beadta, hogy Giroudnak csak érkeznie kelljen. Mesteri. Utána pedig jöhetett Theo, aki még mielőtt aláírta volna az új szerződést, mekkora király vagy, annyira finoman tette keresztbe Giroudnak. Félidőnek első osztályú volt.
A másodikba pedig pont annyi energiát fektettünk, hogy azért a clean sheet és a Kessié-bomba tisztelgéssel is meglegyen. A cserék is pont úgy jöttek, hogy senki ne fáradjon le túlságosan.
Örömfoci volt ez, Grande Pioli, vasárnap ebédre pedig jöhet a Samp.
Ez most rohadtul nem hiányzott. Még úgy is, hogy tényleg elképesztően szerencsétlenül alakult a meccs.
Itt tényleg volt minden, mi szem-szájnak ingere. Hogy nézni is tereh. Három legjobb középső védő hiányzott. Három legjobb belső középpályás hiányzott. Mellé lőtt tizenegyes. Rengeteg kihagyott helyzet. Utolsó előtti percben kapufa. Előtte Messias. Fejben túlságosan elhittük és már a Juve-Inter meccsre ment a fókusz. Pff.
Van ilyen, hogy ennyire ostobán és szerencsétlenül alakul minden. Rohadt egy érzés ez, az is biztos. Mert tényleg scudettóra megyünk. Ez a három pont pedig még nagyon hiányozhat a végén, így megy ez.
A klasszikus mindenki mekkora gyökér, hogy kikaptunk és mehet az ujjal mutogatás, hogy ki miatt helyett egy extra észrevétel. Nem azzal a céllal, hogy ki mekkora gyíkhuszár, inkább csak, hogy mi a realitás es mivel számoljunk. Saelemaekers néha tényleg választ gyászos megoldásokat támadásban, de a letámadáshoz és a védekezéshez elképesztően sokat tesz hozza. Ez különösen látványos volt tegnap. Amíg Széles a pályán volt, közel egy órán keresztül nagyjából helyzetig nem jutott a Spezia. Messias viszont annyira nem erős védekezésben, kevésbé zár vissza, ennek megfelelően a Spezia is sokkal veszélyesebb lett. Nem sokkal a csere után egyenlítettek egy Messias oldalán futó kontrával. A második gól pedig inkább káoszos volt, de az is az ő oldalán ment. Vagyis még a Spezia ellen hazai pályán is kell az extra fókusz a védekezéshez. Ez nyilván nem felemelő érzés, de ez a realitás. Ha pedig ebből tanulunk, és legközelebb nem szerencsétlenkedünk ekkorát, akkor még valami pozitív hozadéka is lehet ennek a gyötrelemnek.
Leao gólja még megér egy mondatot, mert továbbra is annyira laza, de annyira laza, de annyira laza, hogy. Arra mar nincsenek is szavak.
Most jöhet egy közel egy hetes felkészülés a Juve ellen. Ott megint eggyel okosabbak lehetünk azzal, hogy most ez az évi egy oltári szerencsétlenkedés volt, vagy instrumentálisabbak a problémák.
Ha már Krasnaja egy kulináris képpel vezette fel a meccset, az összefoglalás is mehet ilyeténképpen. Mert ez a meccs nagyjából annyira volt ízes, mint egy két napot a hátizsákban töltött szottyadt párizsis zsemle.
Ez már annyira zord volt, hogy szavakat is nehéz találni rá. Persze, szétestünk az év végére. Nem voltunk pontosak most sem. Ismét röhejes szögletgólt kaptunk. Mindenesetre így is jött a katarzis az utolsó percben. Hogy aztán jöjjön a detarzis. Mondjuk az respect, hogy Giroud még fekve is veszélyes. Fosnak tőle, mint a kétnapos szottyadt párizsis zsemletől. Szerdán még kicsit szomorkásodhat a hangulatunk tovább. Addig is egyetek valami finomat, amíg lehet, az Empoli úgyis megfekszi majd a gyomrunkat.