2018. október hónap bejegyzései

Nem is mi lennénk, ha… # Milan v Genoa

Kedves Olvasók, az első fordulóból elhalasztott griffkopasztásra ma este kerül sor, fél kilences kezdéssel. És akkor le is megy a tizedik forduló. Ki kell mondani, van egyfajta szimbolikája a történetnek. Ha sikerül legyűrni a vendégeket, akkor bizony ott fogunk vigyorogni a 4. helyen, tíz forduló után, úgy, hogy nem lesz olyan érzésünk, hogy túl sok pontot nyertünk volna a tombolán, ezekért bizony keservesen megdolgoztak a srácok. És ha nem jön össze, akkor „csak” egy újabb világvége, és a méltó 6. hely, ami nekünk jár. Az ilyeneket nem szoktuk behúzni, kínosan betartjuk, meddig ér az árnyékunk. A válogatott meccsek utáni kört eddig erősen felemás teljesítménnyel hozzuk, aki ebből jósolni tud, az biztosan tud olvasni a disznók beléből is. A Genoa egyébként korrekt kis fiókcsapat, legalább a San Siróban nem szoktak megverni minket. Persze a döcivel sem vagyunk sokkal beljebb. Ők sincsenek egyébként világbajnok formában, két pontot hoztak a zebrás szafari kalandokból. Hajtás után roppant vékony felvezető.

Anno

Continue reading

Női kézilabda # Milan 3-2 Sampdoria


Hölgyek, Urak, jól jöttünk ki a sok rohanással, hibával, esztelenséggel tarkított meccsből.  Próbál neki örülni az ember, csak nem fér a fejembe, hogy miért kell még mindig itt tartanunk. Teljesen esetleges volt az egész. Ebből nem lehet rendszert csinálni. Illetve, dehogynem lehet, csak akkor minden harmadik meccset nyerjük majd meg. (Nagyjából itt tartunk most is.) Én sok mindent megértek, tényleg nagyon sok mindent, és nem is azzal van a bajom, hogy tele vagyunk lyukakkal. Hanem inkább az fáj, hogy nem látszik kiút ebből az őskáoszból. Pedig – becsületére legyen mondva – Gatta próbálkozik, de ez még mindig nagyon messze van a valamitől is. Suso második próbálkozásra már eltalálta, a Fed meg nem tartott kamatdöntő ülést, ezért nem mozgott szeszélyesen a Dollár. Ennyi röviden, ennyin múlott. Hajtás után egy szuszra értékelünk, hisz már nyakunkon a genoai viadal második felvonása. Continue reading

Vernyák off # Milan v Sampdoria

Pajtások, pajtásnők, majd akkor kezdjünk el  szontyologni a tócsa felett, ha valóban a földre borult az a keservetös tejeskancsó! Volt most gyorsan egymás után két világi szenny-genny, szar-szutyok-ótvar pöcskenőcs meccsünk, az igaz. De ezekről ennyit és többet ne. Még semmi sem veszett el, hisz mi lett volna meg?! Más szempontból, ha október végén még azért nem Szevasz topol a negyedik hely, akkor azért annyira mennydörgősen kibaszottul de kurvára mennyire még nem lehet elbaszva minden. Persze most az kell, hogy holnap este ékes példával tétessék zárójelbe mindaz, amiről szó volt. A lehetőség adott, a feladat megoldható, a körülmények legalább kielégítőek. Ezt meg lehet csinálni. És meg is kell. Hajtás után szűkre szabott felvezetés. Continue reading

Csapjunk oda az asztalra! # Madonnina

Hölgyek-Urak, egy picit belealudt a Szerkesztőség a hosszú hétvégébe, csúszik egy picit a kongatás. Cserébe viszont elmondhatom, hogy sose hallottam még olyan szépet, hogy Szívfájó-bérc, a Csóványosról pedig  csakugyan embert próbáló sötétedés után lefókázni. Legalább annyira, mint a rögtön kezdődő derby. A srácok már ott vannak a San Siróban, Gatta már mindent elrendezett. Reméljük, nem fog leszállni a sötétség senkinél sem, mert akkor a valóságban is utolérne minket a szívfájás. Kilátásaink megalapoznak egy óvatos duhaj, nem ábrándos, de szívből jövő és megalapozott derűnek. Tudjuk, hogy mit tud az Inter – az Inter sokat nem tud. Tudjuk, mit tudunk mi – nem sokat, de talán eleget tudunk. Tudjuk, mit nem tudunk. Ha ebből a nemtudásból egy nagyon erős kapisgálás szintjére el tudnánk kecmeregni, nem lenne, nem lehetne félnivalónk. Félnünk-rettegnünk ettől az Intertől nem kell. És hát úgyis a tucatmeccseken dől majd el. Hajtás után nagyon röviden előmelegítünk. 

A hőskor

Continue reading

Etapzárónak tökéletes # Milan v Chievo

Gyerekek, egy kiváló képzésen veszek részt, és nagyon unom. Az egyetlen izgalom majd az lesz, hogy aláírom majd a katalógust egy nagyon kedves kolléganőm helyett is, aki történetesen a közvetlen közelemben van a névsorban. De még legalább egy óra, mire a Tanárnő elindítja a papírt. Hát micsináljunk addig, pont belefér az időbe az aktuális hétvégi fércművem. Úgyhogy hajtás után a félelmetes Chievo elleni csörte beharangját olvashatjátok, egy piciny visszatekintéssel az AEK-meccsre, amit nem is láttam, a gólokat leszámítva. Annyi viszont elég is volt. Na akkor hajrá, nosza!

Continue reading

Mire lefújják, már el is felejtettük # Milan v Pana

És akkor még jól is jártunk. Hölgyek-Urak, folytatódnak a csütörtöki Mikiegér Kupa futamok, ha esetleg valakinek így esik jól a kispéntek, akkor hajrá. Máskülönben egy nagy frászt nem ér az egész, full érdektelen. Ebből a BLASZ hármas csoportból nincs az az isten, hogy kiessünk, szinte elég felküldeni a mezeket a pályára. A Dudkót itthon is csapjuk, ahhoz még 2 iksz csak összejön, azzal meg már nagyon nagy bravúr kell a blamához. De akár nyerhetünk is valahol, valaki ellen, valamikor. A görögök egy híres világverő gárda, tele vannak jobbnál jobb játékosokkal, akik akár a Chievóban is játszhatnának. Vagy a Bolognában, de ott már nem biztos. Róluk ennyit. Na vagy talán még annyit, hogy nem más, mint Martins az edzőjük, neves agysebész és érspecialista volt még anno az alvégen, ha valaki emlékszik rá. Gatta is telibe fossa az egészet, még ha nem is nyilatkozta. Előrángatta a nagy öreg Zapkót, és még Mauri és Bertók is kezdhet, folytassam még? Nem fogom. Tavaly a sokéves átlagból is kiemelkedően szánalmas dupla 0-0-t toltunk ezekkel (vagy a klónjaikkal), ha jól emlékszem, annyit biztos hozunk most is. De ha nem, hát akkor nem. Hajtás után a várt kezdők, azt lehet kommentelni meccs közben. Na pákó!

Continue reading