Sampdoria – Milan 0-1 / Laza kezdés

Elindítottuk a szezont hétfő este, nem túl jó előjelekkel különböző történések miatt (mercato, sérülések, riválisok szereplése), viszont az első meccsen a legfontosabb dolog sikerült: elhoztuk a három pontot Genovából. Hogy játék és az egyéni teljesítmények milyenek voltak, arról a tovább után értekezünk, egy rövid BL sorsolásos elmélkedéssel együtt.

Összességében nem volt ez egy rossz első meccs, főleg a kissé felforgatott csapattal, de az kétségtelen, hogy messze nem voltunk annyira meggyőzőek, mint több rivális is előttünk. Nem jelent ez persze még semmit, a szezon a válogatott szünet után kezdődik valójában. Az első félidőben magabiztosan irányítottuk a játékot, a második félidő már kicsit gyengébbre sikerült, benne volt az egyenlítés is a meccsben, de szerencsére ez a csapat már nem a pár évvel ezelőtti, ahol garantáltan jött volna a 80+ perces ellenfél találat.

Ezt az első félidős jó teljesítményt egyébként rögtön az új kapusunk Maignan alapozta meg, mert az első percekben látványos eleme volt a játékunknak, hogy azt használjuk ki, amiben ő biztosan upgrade Donnához képest: pontos hosszú passzok és támadásépítés ezáltal. Leao is helyzetbe került közvetlenül egy Mike indítás után, és a gól előtt is ő ívelt előre, ez egy hasznos új eleme lehet a játékunknak idén, ezen a meccsen 30 hosszú passzal kísérletezett, amiből 15 volt pontos. A meccs embere performanszát pedig néhány remek védéssel biztosította be, volt azért 1-2 bizonytalanabb pillanat, de több bravúr is, egyszerűen remek igazolásnak tűnik egyelőre. És félreértés ne essék, szerintem Donnarumma jobb kapus, és pláne jobb is lesz a jövőben, viszont aggódni valónk nem lesz ezen a poszton úgy tűnik, a lábbal való játéka pedig talán meglepően nagy plusz lesz ebben a szezonban. A másik új a kezdőben, Giroud nem remekelt, önmagához hűen melósan és hasznosan játszott, a gól előtt ő vitte el védőt, és az is tetszett, mennyire vezére volt a többieknek Ibra hiányában. Látszott rajta, hogy nagyon akart volna lőni egyet, többször kijött a frusztráció, de meglesz az hamar, az előszezont nézve ő végre tényleg megtörheti azt a 9-es mez átkot. Ha meg olyan egy adott meccs, simán el tudom őket képzelni Ibrával fent egy két csatáros rendszerben.

Maignan kép jött volna, de Giroud több olvasót fog itt tartani

Azt már egyébként rögtön az elején jó volt látni, hogy Calabria kapitányként vezette a többieket, nagyon megérdemelt volt már, hullámzó utat járt be, pár éve gyakorlatilag újabb elpazarolt tehetségként lehetett temetni, aztán szépen lassan javulni kezdett, a tavalyi évben pedig kihozta magából azt a szintlépést, amit kellett. Örömteli, különösen, hogy őt nem is veszítettük el, mint Locatellit és most Donnát, maradjon csak így, nekem hatalmas kedvencem, és ha nem is klasszis egyelőre, legalábbis egy nagyon megbízható jobbhátvéd.

És ha már szintlépés, idén egyértelmű melyik az a trió, akiknél ennek be kell következnie: Leao, Brahim és Tonali. Raffaello korrekt meccset hozott le, és ezt láttam, hogy sok helyen nagyon pozitívan értékelték, én őszintén nem kiabálnék el még semmit, mert a csávónak voltak tavaly is bőven ilyen pillanatai ne feledjük, sőt egy időszakban tavaly december végén/január elején a csapat húzóembere volt meccseken keresztül. A probléma a konzisztencia elképesztő hiánya nála, és arról, hogy ezen túl tud-e végre lépni nyilván nem egy meccs fog meggyőzni. Én hiszek benne, ahogy eddig is, mert a sok kritika ellenére már tavaly is pozitívan láttam a szezonját, ideje robbantania.

Brahim Díaz hozta azt, amit az előző a szezon végén, eldöntötte a meccset, különösen jól mozgott labda nélkül, jól helyezte magát olyan pozíciókba, hogy a társak passzolni tudjanak neki, vállalta a felelősséget, ami a 10-es mezzel jár. Mindenképp szükséges, hogy minimum ilyen legyen a az egész szezonban, mert egyelőre cseréje nincsen gyakorlatilag, ezt a terhet azért nem hiszem, hogy így elbírná, de a kezdés jó volt tőle. Legnagyobb problémája továbbra is a fizikuma, sokszor megállíthatatlan az alacsony súlyponttal és a finom cselekkel, máskor meg fél másodperc alatt elnyomják és eladja a labdát.

Bejátszotta a pályát, vállalta a felelősséget

És akkor Tonali, aki szerintem remek volt ezen a meccsen, ahogy néztem ez megosztóbb dolog, mert sokan nem így látták. Kiválóan diktálta a tempót, különösen tetszik, milyen gyorsan tud lefordulni és támadást indítani egyedül, a lendületesebb megindulásai amúgy is többször veszélyt jelentettek, ő hozta leginkább a progressziót a csapat játékába, passzok terén is. Védekezésben meg szintén nagyon ott volt, 4 szerelés (legtöbb), 3 labdaszerzés (második legtöbb), 1 blokk, plusz 23-szor gyakorolt nyomást az ellenfél valamely játékosára (szintén legtöbb), 52%-os hatékonysággal (ami azt jelenti, hogy 5 másodpercen belül megszereztük a labdát), ez elég jónak mondható. Volt 1-2 látványosabb hibája, főleg az egyik kontránál az az 5 méterrel a meginduló Széle mögé lőtt passz fájt nagyon, ezeket ki kell nőnie persze, de szerintem nagyon jó úton jár, szükség is lesz rá.

Szóval ez egy korrekt győzelem volt, javulni lehet hova, a kreativitás hiánya bőven meglátszott, kell az erősítés előre még a mercato hátralévő idejében, Maldini rajta van az ügyön. Főleg, hogy elég bika BL csoportba kerültünk – ami persze 4. kalaposként nem egy nagy meglepetés – az Atlético Madrid, Liverpool, Porto trió ellen kell helytállni. Erősen szimbolikus is a dolog, hiszen a Pool személyében itt van az utolsó nagy BL riválisunk, akik ellen legutóbb megnyertük a sorozatot, akkor találkoztunk velük utoljára. Az Atlético pedig ki ne emlékezne, az utolsó BL ellenfelünk volt 2014-ben, egy szép 4-1-gyel és 5-1-es összesítéssel küldtek haza minket a 16 között, akkor egyébként ezzel a csapattal álltunk fel, hát azért a mai jobb, azt hiszem az egyértelműen kijelenthető:

Ahogy haladsz lefelé, egyre viccesebb

Komoly továbbjutási esélyeink nyilván nincsenek, a két nagy simán jobb nálunk egyelőre, a Porto meg kb azonos szint lehet velünk. Én ennek ellenére nagyon örülök, hogy egy ilyen csoportba kerültünk és nem mákoltunk be egy Lille-Sevilla-Salzburg triót mondjuk, jöjjenek csak a legerősebb ellenfelek, ezzel lehet fejlődni igazán, alig várom a meccseket. Kiderülhet mit tud például Theo vagy Bennacer a legmagasabb szinten, erre meg szerintem mindannyian kíváncsiak vagyunk. De kicsit még várni kell sajnos addig, előbb egy bajnoki, majd válogatott szünet, aztán indul igazán a buli!