Full jó, hogy végre ötöt vertünk, de azért meg kellett szenvedni ezért, és megint elvesztettünk valakit – ha nem is kulcsember, de ebben a helyzetben már aligha igaz az, hogy inkább kevés oroszlán, mint sok lúd. Jön a decemberi kulcsidőszak, a kórház meg kiköltözik Milanellóba.

Dadogott a rendszer, de ez annak tükrében, hogy egyre jobban haladunk előre az ABC-ben, ami a csapatunk összeállítását illeti, közel sem meglepő – ráadásul Rino most kimondottan okosan nem a papíron legerősebb csapatot küldte fel, hanem próbált kicsit rotálni. A meccsről sokat nem lehet elmondani, amikor komolyan vettük, akkor nem volt nagy gond, ötöt rúgni meg azért nem minden héten szoktunk, szóval teljesen rendben volt ez a körítést is figyelembe véve. Két hét múlva elég egy iksz a görögöknél a továbbjutáshoz, azt hiszem, ennél többet nem is fogunk megpróbálni.

Ami viszont komolyabb gond, az Bakayoko kiesése: na nem önmagában a játéka miatt, hanem a létszám tekintetében. Gyakorlatilag így már most elég komolyan rá kell feküdni a téli mercatóra, más kérdés, hogy a „bajnok-effektus” nem biztos, hogy a leginkább gyógyító hatású a problémáinkat illetően, főképp Zlatan kapcsán igaz ez. A svéd nyilván most is klasszis, de Bakayokóval vagy nélküle sem állunk fényesen a pálya közepén, az UEFA asztalán pedig sanszos, hogy még ott heverünk valamilyen formában, szóval nem lesz könnyű itt okoskodni.