A majonézes öntetet pedig a VAR-szobában kavargatják. Na, elég volt a gusztustalankodásból, hisz oly szép nap is ez. Teljesen véletlenül ránéztem a szerkesztőre, pont 400 publikált posztom volt bent. Szóval ez lesz a 401. A másfél éves Népsport meg diavoli.hu-s tevékenységemmel együtt nem lehetek már olyan messze az 500-tól! És még születésnapom is van! Szóval, minden adott hozzá, hogy megkoronázzuk ezt a kis kellemes hétvégét egy léleksimogató Allegriball-etüddel. Érkezik a Parma, a San Siróban mindig kemény dió egy ilyen alsó-középkategóriás céh. Valahogy vezetést szerzünk, utána semmi, aztán a ködből egyszercsak egyenlítenek, és még az a jobbik forgatókönyv, amikor a szépkorú Modric bátyó beveri a győztest a 90-ben, és akkora gólörömöt csap, mintha vb-döntőben meccselne a kis Horvátország kapitányaként, vagy El CLassico BL-döntőt húzna be. Ő az elemi futball, a Mengyelejev-tábla oszlopos tagja. Ha van az a Delacroix-festmény, amely a Szabadságot megszemélyesíti, akkor a Futballról szólót Modric nélkül nem lehet elképzelni. Minden további csak Allegri jól megszokott, telibevert, savanyú húgyszagú calciója. Hajtás után rövid felvezetés.
Continue reading →