Kezdetét vette az Seria A idei szezonja is. Az első forduló olyan gyorsan és önfeledten elmúlt, hogy már rögtön itt is van nekünk a második. A Parma otthonába látogattak szeretet fiaink. Itt jegyezném, meg hogy, aki egy sima háromgólos győzelmet tippelt nekünk, na, az nem is tévedhetett volna nagyobbat. Lejjebb megpróbálkozom a meccs kielemzésével illetve a csapat és Pioli akarom mondani Fonseca taktikai elképzeléseit kicsit körbe járni. Meglátjuk, hogy sikerül.
Kezdjük is rögtön azzal a végzetes második perccel. Először is értem én hogy erős letámadással próbálkozunk és egészen a saját kapujáig zavarjuk a Parmat még az is rendben van, hogy senki sem gondolta, hogy ilyen jól tűrik és kezelik a letámadást. De az teljesen megmagyarázhatatlan hogy miért üldözi 7 Milan játékos egyszerre a labdás embert és területet pedig senki nem véd. Ezt pedig már u12-ben is kihasználják pont, ahogyan tette azt a Parma is. Egy gyors keresztlabda majd pedig középre vagy a mi esetünkben a hosszú oldalra érkező beadás. Amit köszönt is szépen a BB által megénekelt Man és gólra is váltott. És innentől kezdve lehetett is kidobni a kukába az egész erre a meccsre elkészített meccstervet is. Theo és Calabria még mindig futnak visszafelé.
Érdemes itt viszont egy kis kitérőt tenni némi pozitív megfigyelés irányába is. Ami jól nézett ki, és amire lehet építeni majd a későbbiekben az egyértelműen a támadások felépítése illetve a labdás játék. Labdával azonnal állunk át 3-4-3 formációra ez már az ivó szünet ellőt is megvolt. Viszont amire többen is felhívták a figyelmem a kumantok között miszerint az ivószünet után látványosan feljavultunk. Ez pedig mindössze egyetlen személycserének volt köszönhető mégpedig Calabria helyet Theo lépett fel balszélsőnek és Calabria maradt hátul a három tagú védelem szélén. Hogy ez miért nem így volt a meccs legelejétől azt talán csak Fonseca tudja megmondani. Viszont ide is csak be kell szúrnom némi negatív megjegyzést. Azzal már nincs, gond hogyan jutunk el az ellenfelek kapujáig ez már a Torino ellen is működött. Viszont az már sokall inkább probléma, hogy mégis ki fogja ezeket a helyzeteket belőni? Persze Morata fog tudni ezen némileg javítani viszont azt érdemes leszögezni, hogy ő nem az a csatár, akiről mindig és mindenhonnan befelé pattan majd a labda ő is inkább előkészítésekben fog tudni még inkább hozzátenni. Ide akár még az utolsó napokban a piac zárása előtt jöhetne valami klasszikus kilences az sem baj, ha már a negyvenes éveiben járó öreg Olasz csóka csak egy klasszikus régi vágású kilences legyen. Persze tudom úgy sem fog, de hátha.
A második bekapott gól, na, nem a Bonny hanem a Cancellieri gól viszont remek példát szolgáltat arra, hogy megnézzük azt is. Miért van óriási probléma ennek a csapatnak a rendszer szintű védekezésével? Mert itt nem egy vagy két ember a hibás, hanem az edzőtől kezdve az egész csapaton át mindenki. Az egész kialakult helyzetnek az elképzelt taktika az alfája és ómegája. Ugyanis Fonseca csökönyösen ragaszkodik védekezésben ahhoz az elképzeléshez miszerint emberezést kell alkalmazni. Ezen egyébként nem fog változtatni mivel ez minden csapatánál így volt eddig. Ez pedig azt jelenti, hogy elég egy eladott labda lásd Cancellieri gól és máris ott van az óriási terület és rögtön nem is egy, hanem két megjátszható ember ziccerben. Ugyan ebből az elképzelésből tudott a Torino és a Parma is számtalan helyzetet kialakítani ellenünk. Nem kell hozzá sok minden mindössze annyi, hogy egyetlen játékos valahol a pálya közepén párharcot nyerjen a mi kilépő játékosunk ellen és ezzel máris labdát és nem mellesleg területet is nyer. Erre is remek példa az egész első félidő Tomori és Bonny párharcok szinte mindig a Parmai csatár jött ki nyertesen, aminek az eredménye legalább három ziccer volt nagy szerencsénkre Maignan a helyén volt a legtöbb esetben. Idén rá is nagy szükség lesz és főleg az óriási bravúrjaira, mert lesz dolga bőven efelől semmi kétség. Illetve itt nyer igazán értelmet Pavlovic leigazolása is, aki tökéletesen illik a mister elképzeléseibe és pont ezért volt neki majdnem tökéletes meccse rögtön az első fellépésén. Nagyon nagy százalékban nyeri meg a párharcait, ami ide nagyon kell illetve labda felcipelésben és felpasszolásban is kiváló abban nagyon bízom, hogy innentől kezdve Thiawot már nem sokat fogjuk kezdő ként látni.
Összességében: Talán nem kellene még ezt az egészet temetni. Persze a sajtóban való egymásnak történő üzengetést azért jó lenne mielőbb abba hagyni. Mert ez viszont már sehogy sem néz ki jól pláne, nem hogy Musahrol van szó, akinek az eddigi itteni teljesítménye, hogy is mondjam, nem éppen van a felső tíz százalékban. A szezon még bőven menthető elvégre még mindig csak Augusztus van viszont most már a következő meccsen jó lenne nem hátrányból focizni majdnem egy egész mérkőzés alatt hátha összejön én bizakodó vagyok. Jövő héten folytatás következik.