A fejezetben megtudhatjuk mennyire fontos is ez a bajnokság még, hogy miért nézzük vasárnapi ebéd helyett/mellett a dagonyázást és, hogy lenni vagy nem lenni?!

Mihelyst kiörömködtük magunkat, mekkora ászok vagyunk vissza is térünk megmutatni, hogy mi is az igazi Milan. A Venezia egyébként azt hiszem a kiesés ellen menekül, szóval itt, ha nem szoktunk volna még hozzá, akkor is minden megtörténhet. De már hozzá szoktunk.

Nekünk viszont rohadtul nem érdekes már ez a hétről hétre szenvedés. Konszi nagyzserű csapatot és taktikát épített/talált ki, de ennek már minden mindegy és azt gondolom, hogy kupa döntő ide vagy oda, itt minden szar. Persze örömködni kell, hogy megcsapkodtuk a kuzinokat és ennyi. Nem lett kolbászból a kerítés és szerintem igazából semmi sem változott és nem is látom, akármi lesz is ennek a döntőnek a vége, hogy itt és így még van ebbe jövő. Mondhatnátok, hogy idő kellett Konszinak és láss csodát most már kezd össze állni valami, de egy az, hogy ilyen csapatnál nincs, vagy, ha van is nem úgy, hogy 9. helyen szerencsétlenkedsz…

„A téesz állatgondozója, az egyébként remek szakember Pista bácsi rettenetesen gorombán beszél. Besiet például a téeszirodába, s nem törődve az ott dolgozó nőkkel, bekiabál az elnöknek:

• Elnök elvtárs, a bika megbaszta a fehér tehenet!
• Ejnye, Pista bácsi – szól rá az elnök -, vigyázzon egy kicsit a nyelvére!
  De legközelebb, amikor egy téesz-gyűlésen találkoznak, Pista bácsi megint átkiált az emberek feje fölött.
• Elnök elvtárs, a bika megbaszta a fehér tehenet!
  Egyszer bejelentik, hogy Kádár elvtárs fogja meglátogatni a téeszt. Az elnök behívatja Pista bácsit.
• Ide hallgasson, Pista bácsi! Holnap Kádár elvtárs látogat hozzánk, tudja, ő nagyon szemérmes ember, úgyhogy nem szeretnék valami csúnya szót hallani magától. Ha a bika meg… szóval megint csinál valamit a fehér tehénnel, akkor maga mondja azt, hogy elnök elvtárs, meglepetés érte a fehér tehenet… És én ebből tudni fogom, mi történt.
  Másnap megjön Kádár a kíséretével. Maga az elnök vezeti végig őket a téeszen. Az istállónál járnak, amikor Pista bácsi kilép, és hangosan odakiáltja:
• Elnök elvtárs, meglepetés érte a fehér tehenet… Mert a bika a tarkát baszta meg!„

A fentebbi vicc nem jó, de Jovis sem jó csatár attól, mert volt egy csodás estélye. És a csapat is pont ennyire kesze-kusza és minősíthetetlen, mint ez a szoci-poén gyár.

Ez a caoda egyébként még pénteken, egy fergeteges 20 perces reggeli győri máv-os kalanddal indult napon, majd délután vonathoz rohanós(perszeilyenkornemkésikbasszameg)napon íródott zötyögve haza felé, szóval a felállást meg a tippeket mindenki érezze magáénak.

Ja és majd elfelejtettem a valaszokat:

-Nem fontos

-Csak az nézze, aki nagyon mazochista

-Természetesen lenni