Mennyire harapunk? // Milan-Atalanta

A héten Mihajlovics gondjai gombamód elkezdtek szaporodni, amire össze is rántotta a csapatot, sőt, a komplett stábot egy közös vacsorára – ilyenre mondjuk nagyon rég nem emlékszem már, persze kapott jócskán publicitást is az esemény. Viszont tartományi derbi lészen’ szombat este, jónehán’ kérdéssel.

Szóval a kellemes közös vacsorázgatás közben (címlapfotón a helyszín – hogy előtte vagy utána, azt ne kérdezzétek) azért valószínűleg felmerült kérdésként, hogy ugyan ki pótolhatja majd a keret mondhatni legjobb formában lévő játékosát, a negyedik sárgáját begyűjtő Bonaventurát? Jack nagyon elkapta azt a bizonyos fonalat, gólpasszok, gólok jöttek tőle sorra, ha van ember, aki roppant nehezen pótolható most, akkor az ő. Na meg Bacca, de megelőlegezzük azt a bizalmat azért Luiz Adrianónak, hogy össze tud ő is focizni ennyi gólt – viszont Bonaventurát tökéletesen helyettesítő pacákat nem igazán találunk. Rávághatnánk, hogy Bertolacci: csak hát szegényke mire kezdett volna belemelegedni, egy kissé felesleges sarkalás közepette megsérült a combhajlítója, szóval rá nem számoljunk. Ugyancsak jöhetne Montolivo, de őt azért most nagy hiba lenne kimozdítani középről, ennek ellenére Mihajlovics éppen erre készülhet – meglehet, ezt is kényszerűségből kell tennie, mert a Lazio ellen Montolivo is összeszedett egy kisebb sérülést, és bár ott van a keretben, de egyelőre nem írják a kezdőbe. Mindannyian tudjuk, hogy a Milannak nincsen túl sok kreatív futballistája, viszont simán elképzelhető, hogy a három leginkább fazonszabász játékosunk közül egyik sem lesz ott az Atalanta ellen: sem Montolivo, sem Bonaventura, sem pedig Bertolacci – utóbbi kettő ugye egészen biztosan. Ezt figyelembe véve, bármennyire is jól toltuk a Lazio ellen, fel kell készülni egy nagyon rakkolós, erősen szenvedős 1-0-ra, és rá kell menni arra, hogy ne kapjunk gólt: lehet eretnekség lesz, de én a 0-0-t sem tartanám elfogadhatatlannak.

Meg hát ugye ő sincs már

A szerbnek tehát gyakorlatilag alapjában véve kellene valami mást kitalálnia az Atalanta ellen, méghozzá úgy, hogy egy Kucka-de Jong-Poli kezdő középpályás hármasa van. Nem tagadom, szép feladat. Ami fegyverünk lehet, az egyértelműen Bacca és Cerci, nem csak kettejük összjátéka, hanem akár egyéni villanása is. Bacca kapuralövései után gyakorlatilag már lehet is menni közepet kezdeni (kilenc kapuralövésből hatszor talált be), szóval nem lenne az sem meglepő, ha elég egyszerű játékot választana Miha az Atalanta ellen. Egyébként durva a hiányzók névsora, a keretből kimaradt Bertolacci, Alex, Lopez, Menez, Abate és Balotelli – közülük azért hárman gyanúsan kezdők lennének, de ami talán ennél is komolyabb, hogy Honda mindezek ellenére sem favorit a kezdőt illetően, sőt. A japán állítólag kérvényezte a téli eladását, Mihajlovics nem is sokat kertelt péntek délután, azt mondta, aki nem akar itt játszani, az mehet nyugodtan: hiába, azért még mindig meg tud lepni minket Miha, aki a japánnal kapcsolatban kifejtette: megkapta az esélyét, de a keretünkben nincs ott sem Messi, sem Maradona, azaz egyetlen olyan játékosunk sincs, akinek bérelt helye lenne a kezdőben, amiért hétről-hétre meg kell dolgozni. Baromira érdekelne egy felvétel Honda edzésmunkájáról, de az utóbbi hetek nem is csak itt-ott sértődöttséggel átitatott hangnemű megnyilatkozásai után nem érne fel az sem egy sikátorban kapott váratlan pofonnal, ha szépen ellötyögne a többiek között megbújva.

Ami miatt viszont látok fényt az alagút végén szombat este is: Mihajlovicsnak úgy tűnik, tényleg vannak önálló gondolatai, amik működőképesek is, és nem mellesleg nem esik le a karikagyűrű az ujjáról, ha valami megakasztja egy kicsit a játékot – szóval mer apró változtatásokat közbedobni. Persze ez, amire várhatóan szükség lesz az Atalanta ellen, nem is olyan apró változás, de ha az utóbbi hetekkel mást nem is értünk el, csak azt, hogy akik játszani fognak, azok tényleg egy csapatként fognak funkcionálni, nem pedig 11 teljesen fogalmatlan Milan-szerelésben rohangáló serdülő II.-nek, akkor már jóval előrébb járunk, mint a szezon elején. Nyilván nem lenne rossz nekimenni a jövő heti Juve elleni idegenbelinek négy győzelemmel a hátunk mögött, de óva intenék bárkit is attól, hogy simának tekintse a holnapi meccset, függetlenül attól, hogy mi történt múlt vasárnap.

Nekik ugrani életveszély lenne, és nem is igazán azért, mert ne tudnánk lőni az elején egyet, hanem sokkal inkább, mert utána az Atalanta is jóval bátrabb lehetne, és még ha a védelmet úgy is érezhetjük, hogy talán ez a Mexes-Romagnoli kettős képes lehet takarítgatni 85 percen keresztül, fogalmunk sincs, mit várhatunk egy ilyen összetételű középpályától. De Jong nyilván majd a hosszú indításokkal próbálkozik a maximum két méteres biztonsági passzok mellett, de ebben a felállásban nem hinném, hogy akár Milanellóban is feltette volna őket Mihajlovics az edzés végi bulifocinál sem, szóval hordoznak önmagukban nem is kevés kockázatot. Az Atalanta mondjuk idegenben idén nem túl veszélyes: a legutóbbi három meccsét 0-8-al, három vereséggel tudta le, ami még akkor is necces, ha a Fiorentina-Juve-Bologna hármas volt az ellenfél, viszont nálunk annyi a probléma a hármas széria ellenére is, hogy ez gyakorlatilag semmit nem jelent a mi oldalunkra. Tehát kérdés, mennyire lesz harapós Mohajlovics Milanja szombat este: megpróbáljuk-e betolni őket a kapujuk elé, vagy inkább a biztonságra megyünk rá, és meglátjuk, hogy ez mire lesz elég. Mindenesetre Montolivo bejelentkezett, mint a következő hármas széria esetén illetékes vacsora-illetékes.

Tipp:
1-0

Várható kezdő:
Donnarumma – De Sciglio, Mexes, Romagnoli, Antonelli, Kucka, de Jong, Poli, Cerci, Bacca, Honda.