Ahogy szoktuk # Inter 3-2 Milan

Drága Urak, két nappal a nagy meccs után indulatok még azért vannak, kizárólag azért, mert még mindig nem tudtam helyre tenni, hogy pont ezzel a mocskos kis pondrót kellett nekünk letripláztatni. DUHHHH!!! Ez még akkor is sok lett volna, ha NÉGYET rúgunk, nemhogy KET-TŐT, menjen rajta keresztül vagy 3 lovaskocsi (rajta két falu népe)! Na. Szóval egyrészt, másodsorban, harmadrészt a büdös kurva picsába már, egyébként meg, szervusztok, ez tényleg egy óriási szopás egyelőre, csókolom kis kezét mindenkinek. Szóval igen, szopó van, és még maradni is fog egy darabig. Nem tudom, hogy mikor lesz jobb, de egyszer biztos. Gyertek, nemzetikonzultáljunk, a faszomat már.

Büntetek

Van egy üveg Generosám, jó vadkerti. De nem kéne bebebaszni, mert holnap reggel nyolckor már át kell beszélni mindenféle faszomságot, nagyon professzionális módon, természetesen, miután túléltem a bombayi vonatot. Úgyhogy nyugodtság. Igazából jónak nem volt jó ez a meccs, rossznak is csak azért volt mondható, mert van egy bizonyos dolog, melyre kitérni úriemberságem (!) miatt most nem tudom szerencséltetni a T. Társaságot. A várakozások szerint elég döntetlen szaga volt a történetnek, esetleg szűken a merda. Hát, utóbbi lett belőle, örültek is, mint akik 3 hete nem láttak kenyeret. Mit lehet még mondani? Beszéljenek a képek! 🙂

Tudom tetézni

Az első félidő viszonylag retekre sikeredett, melyhez több tényező is hozzájárult. Kezdjük ott, hogy nem tudtunk mit csinálni az Inter letámadásával, egy kurva labdát, ha ki tudtunk hozni normálisan. A Valero, Vecino, Gagliardini– tridente elgázolta a mieinket. Gólt mondjuk ebből nem kaptunk, mert annyira azért merda a merda, hogy maguktól egy kurva helyzet nem sok, annyit, ha ki tudtak dolgozni. Nem baj, ha egyszer sikerü

lt a kis retek Icardi elé tenni a labdát, akkor a belső védőink szétrebbentek körűle, mintha ezért fizetnék őket. (Most akkor hány belső védő legyen, ha VAN ék az ellenfélnél??! Mert 3 láthatóan nem elég!)

Ezen kívül még 2 kép van fent a hölgyről, melyen ilyen kis disztingvált

Félidőben Vince gondolt egy merészet, lekapta Kessie-t – őt se ártana azért valahogy beépíteni a csapatba, helló – és bezavarta a kis Patricsét, oldja meg. Nem volt ez rossz elképzelés, nagy kár, hogy mások is megoldották utána a csapatból, csak nem úgy. A második félidő eleje kibaszott jó volt egyébként, bementünk a traktorral a nádkunyhójukba, nagy kár, hogy be volt baszva a masiniszta. Szóval ráborítottuk a pályát a szarosokra, akik semmit nem tudtak kezdeni a helyzettel. Persze pont csak a gól nem akart összejönni (hát igen, mi max játékosokat tudunk venni a pénzünkért, nem vagyunk púposok). Már úgy tűnt, kifingunk a sok futásba’, ekkor azonban valamelyik kékmezes arc úgy gondolta, hogy a Jóisten mentse meg őket attól, hogy Suso meghúzza a jobb oldali szögletzászló felé. Grazie, 1-1.

Ezt akár visszalépésként is megélhetitek

1-1 után eszünkben nem volt visszaállni, ez pedig szimpatikus, mondjuk a hajunkra is kenhetjük. Maradtunk támadásban, simán benne volt a játékban egy fordítás. Zsugás Luca veretett is egy nagyszabású kulcspasszt, innen már csak a “ki úgy helyezkedni, hogy még pont felférjen egy vágóképre Icardival” játék győztesét kellett megvárnunk, és tessék beleültünk a dorongba ismét. De nem volt ez véletlen, ha nem ő, akkor I. (Gyertyaöntő) Leo intézte volna el. Faszom…… A csapat egyébként – a rövidzárlatokat leszámítva (hogy lehet ilyen baromságot leírni???) jó volt, Borinit, Jacket, Susót emelném ki. A hajráig nem sikerült egyenlítenünk, félő volt, hogy valamely kósza hazai (!) kontra eldönti a meccset. Nem így történt. Jack kibaszottul megérdemelte azt a gólt. Nagy kár, hogy az a mocskos buzi Tagliavento már akkor tudta, hogy majd be fog fújni a kapunk előtt valami random szart, amikor ezt megadta. Úgyhogy csak sikerült a harmadikat is meglövetni ezen poszt hősével. Most ilyenkor mi van?! (Kikaptunk egyébként.)

Még ezt gondoltam a végére

Úgyhogy ez van. Nehéz. De majd egyszer jobb lesz, biztos. Akiktől csak lehetett, kikaptunk. Jobb csak lassan lesz. Ennek a kurva kibaszott védekezésnek kellene összeállnia valahogy. A fő gond azonban még is inkább az, hogy nincs vezére a csapatnak.

“Vince, ki a borok szentje: a telet tanítja rendre. Mint a jó borok a hideget, Vince úgy győzi le a telet.”