Bravúr, nem csoda # Milan v Juve

Urak, holnap este itt a kupadöntő. Az ellenfél – ki más – a Juventus lesz. Nem kevesebb, mint 15 év után hódíthatnánk el újra ezt a trófeát. 2003-ban ez csak egy amolyan sallang volt a BL mellett – ha már jött, örültünk neki, akkor 26 év után, ismét. Hát, nem halmozzuk ezeket, az biztos. Most viszont el sem hinnénk, akkorát szólna, szerintem 2 napig biztos csipkedném magam utána. Pedig nem lehetetlen a feladat, épp csak nagyon nehéz. Próbáltuk már az elmúlt években mindenféle eszközzel megfogni őket, különösebb eredmény nélkül. 2 éve már megvertek egyszer a döntőben, igaz, akkor csak a hosszabbításban. Azt gondolom, a mi csapatunk csak jobb lehet, mint a két évvel ezelőtti, az övék pedig csak rosszabb. Közeledtünk, de vajon elég közel tudunk-e kerülni holnap? Meg kell próbálni – csalódni mi már nem tudunk – ebből rosszul már nem fogunk kijönni. Hajtás után szűkre szabott felvezetés. 

Kik üzekednek ott Flamó mellett?

A döntőbe emlékezetes párharcokon vezetett az út, a kuzinokat egy hosszabbításban esett Cutrone-találattal végeztük ki, a Coccolinót pedig idegenben centrifugáztuk ki. Előbbi könnyen lehet, hogy a Tanár úr állását mentette meg, azért volt némi haszna ennek a Coppa-menetelésnek már most is. Az előjelek pedig nem rosszak, sőt. Mi már talán kikecmeregtünk a legújabb hullámvölgyünkből, feltéve, hogy lehet bármit is tulajdonítani a Boló meg a Hella leverésének. A púposok pedig szépen lezüllöttek, meccsen belül értékelhetetlen és érthetetlen periódusokra képesek, nagy kár, hogy ebből senki sem profitált még. Ettől még ki vannak fingva, csak nincs, aki megforgassa bennük a sarlót. Ilyen egy bajnokcsapat? Hát, most ilyen, de erről már nem csak ők tehetnek. Ilyen egy kupagyőztes? Én azt mondom, álmodjunk nagyot, képzeljük oda szedett-vedett csapatunkat! 🙂

Valahogy így

Szégyenletes, de macska-egér játékot játszanak velünk az elmúlt években – hiába pattogunk, hiába ugrálunk, a végén mindig ki vagyunk fektetve. Pedig nem csinálnak semmi különöset, a mezőnyben meg épp, hogy altatnak. Csak mindig előhúznak valamit a kalapból, amit a Chievo vagy a Dóri nem tud, és akkor már nyisszant is a herélőkés. Dybalát nem hagyjuk kapura fordulni 25-ről – Cuadradót nem kísérgetjük, hanem mindig előtte járunk egy lépéssel – Khedira meg hiába egy vicc, nem kezelhetjük nemlétezőként. Lehetünk jók mezőnyben, még meg is köszönik, hogy nem hagyjuk őket elaludni. Aztán az alkalmas pillanatban átlépnek rajtunk. Ezt a meccset csak hátul tudjuk megnyerni, csak egy nagyon erős és koncentrált, jól fúkuszálú védekezéssel. Akkor talán ki tudjuk zökkenteni őket. És nem, nem hagyni nekik, hogy egy jó ütemváltással széthúzzanak minket, mint szobafestő a létráját. Elől is jónak kell lenni, persze, az is nagyon fontos, nem a kapufát, meg Buffer köszvényes térgyekalácsát kell széjjellövöldözni. De ez nem elég, egyre rúgnak kettőt, kettőre hármat stb-stb. ha hagyjuk nekik.

Ez egy meghitt pillanat

Forduljunk rá a konkrétumokra! Basszuk el a nagy öreg svindlis utolsó döntőjét, menjen inkább huszonegyezni! Buffon, na. Előtte Cuadrado, Barzagli, Benatia, Asamoah. Trükkös Likhenstájner kimarad. Khedira-Pjanic-Matuidi – csöves kutyák egytől egyig. Felipe Lopez, Hambi, Dybala – ezekkel már több baj lesz. Nálunk Giggio véd. Calabria fogja kerülgetni az öreg svédet, RR pedig kvadozhat is, ha fel tud rá ülni. Bonucci, Romagnoli – kikben bízhatunk, ha bennük nem?! Kessie. Loca, Jack – elő kell venni a firkálót, mert beleállunk a fődbe. Suso, Cutrone, Csalha – ez most a nép csatársora. Igenis van esélyünk. Nem sok, egy 25%. Harapjuk át a torkukat, a vér többi meg majd jön magától! Durcás lesz, sztem izgulni fogok. Ha vezetünk, sztem majd inkább ki is kapcsolom, nem fogom bírni. FORZA!!!

Tipp: nincs, hiszek az eleve elrendelésben