k összes bejegyzése

Lehajolunk az apróért # Milan v Juve

Hölgyek-Urak, nagy napra virrad holnap, 2016 után ismét nyerhetünk nemzetközi kupát. Tekintve, hogy a kevésbé dicső közelmúltban (lásd Trofeo Luigi Berlusconi) rendre behúztuk a hasonló vigadalmakat, én most is bizakodó vagyok. Valahol az arab világban lesz az eset, Katar vagy Emirátusok – egyik a másik fővárosa – nem mindegy?! Feltételezem, a srácok arrafelé is terítették az útleveleket, biztos vagyok benne, hogy derék honfitársaink ők is. Hisz már oly mindegy, hogy mit hogy hívunk, minek mi lenne a jelentése, mit keresünk mi egy szuperkupán, mit keres ez az esemény egy távoli, háborús övezetben, hogyan vehet rajta hivatalosan részt egy feloszlatásra váró bűnbanda?! Én azt mondom, engedjük el ezeket, ne feszüljünk rá, adjuk inkább hitelesen a szimpatikus lúzereket, az úgyis jól áll nekünk. Persze, mindent azért nem lehet, figyeljünk oda, May se gondolhatta, hogy csak azért tavasz van, mert épp nem esik a hó. Hajtás után eladjuk a disznót.

Mert a Tibi az pöttyös

Continue reading

Megmentőre várva # Sampdoria v Milan

Hölgyek-Urak, indul az új esztendő! Ma este feltépjük a gépház kapuját, betápláljuk a naftát, nekiesünk a behúzózsinegnek, hogy feldübörögjenek a motorok, és végre újra végigszánthassuk posztcunaminkkal a vidéket kedvenc szopómozdonyunk vezérállásából! Nagyon tutkó lesz, velünk tartotok? Mindjárt kezdésnek itt van nekünk ez a jóféle kupameccs, hogy próbára tehessük a várva várt messiást, valóságos istenítélet útján megbizonyosodhassunk, Mózes kopogtat a kapunkon, vagy csak egy vásári mutatványos próbálja meg kilopni a szemünket. A hét szűk esztendő mindenfajta ábrázolása képtelen leírni a decemberi keserves vergődés által bennünk felhalmozott csömört. És most epekedve várjuk, adja nekünk vissza a Jóisten azt, amit elvett tőlünk, a futballt magát. Hajtás után hevenyészve felskiccelünk néhány gyengébb bekezdést, érzem, most túlvállaltam magam. Continue reading

Talán még pont nem kevés # Milan 2-1 SPAL

Hölgyek-Urak, először is  boldog új évet kívánok mindenkinek 🙂

Másodsorban, a poszt témája hivatalosan a 2018-as év utolsó bajnoki mérkőzése, emellett pedig visszatekintés az elmúlt esztendőre. Jónak nem volt mondható se ez, se az, de talán még pont nem mondjuk azt, hogy fujj, takarodjon mindenki, mert ez mindennek az alja. Ez a meccs, ez az év a Milanhoz nem volt méltó, az, hogy ennyi hibával csak egy pontra van tőlünk a negyedik hely, csalóka, a megszerzett 31 pont bizony elég gyenge. Az elmúlt 5 évben rendre jobb teljesítményt kellett letennie az asztalra az aktuális negyediknek (72, 72, 67, 64, 65 pontok visszafelé görgetve), az tehát biztos, hogy ennél lényegesen erősebb formával tudunk csak odaérni a Bajnokok Ligájába tavasszal. Soha jobbkor nem jöhetett volna a téli szünet ennek a viharvert társaságnak. Nem tudom, mi romlott el az elmúlt egy-másfél hónapban, talán most lesz alkalom rendezni a sorokat. Hajtás után rövid összegzés következik.

Győzelmet érő védés a végén

Continue reading

Lőjünk gólt # Milan v SPAL

Nem kis kérés, elvtársak-elvtársnők, a legutolsó négy meccs egyikén sem jött össze. Pedig egyik szembejövő sem volt egy kiköpött világválogatott (Torino, Bologna, Fiorentina, Frosinone). Noha Leo és Maldini nyilatkozatai alapján dehogy van helyzet, szinte biztos, hogy vadul kattognak a fogaskerekek, kit tegyenek lapátra a téli szünet által kínált 3 hétben. Leginkább félnie Gattának kell, a mostanság produkált borzalommal biztosan nem jutunk sokáig. Hogy mi romlott el, én nem tudom, de alaposan demotiváltnak tűnik a társulat. Ha nem sikerül valahogy akárhogy hozni a SPAL elleni ultrakötelezőt, el is lehet kezdeni listázni, melyik volt legendánk nem kapott még esélyt. Vagy jöhet Wenger, a lényeg, hogy maradjon fent a bohócsipka. De Hambi és a török is könnyen mozdulhat, ők sem decemberben mutatták be, miért rájuk fog épülni a következő nagy Milan. A Spál nyilván egy szar, de ez nem releváns az elmúlt hetek fényében. Szinte gála a kezdő, csak Poli hiányzik. Nem is húzom tovább, egyrészt BÚÉK, másrészt hajrá 🙂

Continue reading

Aki nem ugrál, büdös pomogács, hej-hej-hej! # Milan 0-1 Fiorentina

Hölgyek-Urak, boldog karácsonyt! Mindenkinek, tiszta szívből. Egy kis belassulást, egy falatnyi nyugalmat, egy szeletnyi békét és derűt mindenhová! Ez most, ami fontos. Lássunk túl a káprázaton, vegyük észre, minek mi az értelme, hol van az igazi mélység. Amit pedig el lehet engedni, azt tegyük is meg, könnyű szívvel, mindenfajta ellenkezés és keserűség nélkül. A mai meccs tökéletesen ez a kategória. Nem kellett vonuló madárrajokat kémlelni ahhoz, hogy már jó előre lássuk, a világ megváltását nem ettől a játéknaptól illett várnunk. Mondjuk ki, a mi szaros palánk hamarabb szétnyílt, kapituláltunk. Van ilyen. Volt ilyen. Lesz is még ilyen. És ettől még ugyanúgy jár a HÉV, megsül a pulyka, összeszurkálod az ujjad a tűlevéllel és ugyanúgy ott leszünk a Bajnokok Ligájában. Összedőlt volna a világ – a világ a legkevésbé sem dőlt össze. Hajtás után röviden felejtetjük a történteket. Continue reading

I’m sexy and I know it # Milan v Fiorentina

NO-NO-NO, YOU ARE NOT AT ALL!!!!!
Skacok, hölgyskacok is, millió scusi, ez most egy nagyon uccsó pilcsis beugró lesz, próbálunk az általános tréséghez felnőni, ha egy mód van rá. De ebben látunk magunk előtt utat. Mint ahogyan az ismeretes, elveszett a pontgyűjtős füzet, elkezdtük elhajigálni a kötelezően begyűjtendőnek gondolt mogyorószemeket. Vagy mondhatjuk úgy is, hogy Pippót betyárbecsületből megszántuk karácsonyra, hogy ne most rögtön basszák ki, hanem január 2-án, plusz Nagy Ádinak is kedveskedtünk egy kurvaanyáddal felérő dicsérő zengzenettel az NSO útján. Azóta nem sok minden változott, leszámítva azt, hogy kifolyt a mák a bejgliből – nem lesz ott a ChocoChoco-duó – meg kéne már tanulni tisztességes nyárspolgári módon bejglit sütni, bassza meg a Teremtő, viszont a Capitano újra a kezdő tagja lesz, elöl-hátul mindent meg kell oldania, bár paradox módon inkább a góljai hiányoztak mostába’. Cserébe Ignác visszatér oda, ahol 10 évig kutyáztuk, a Tehenészgyerek meg mezzalában próbálhatja ki magát – Excapitano tényleg ennyire használhatatlan lenne – vagy csak bepróbálkozott a Mister feleségénél. Ott lesz még Maugli is, elöl pedig düböröghet az Akela. Na jól van, és megyek a 15 k után tusizni, aztán megnézek egy hohhohfilmet, nekem most inkább az adja. Majd írjatok sok kommentet. 

Continue reading

Kanyec # PAOK v Milan

Hölgyek-Urak, következik a sorsdöntő utolsó körös vendégeskedés Spártában. Eddig nem nagyon hozott lázba az EL, de most, hogy átíratkoztak a kuzinok, így már mindjárt jobban megmozgat. Őket baszassuk ki, aztán essünk ki a Twente ellen. Ehhez nem kell sok, ha rúgunk gólt, és csak kettővel kapunk ki, miközben a Felcsút felküld a pályára legalább 2 saját nevelésű migránsfutballistát, és a magyar válogatott nem esik hátra 5 helyet a Nemzetek Ligája tartalék feltöltő listáján, feltéve, hogy nem tolnak át a lábamon még egy ajándékszállító targoncát. Félelmetes lesz, pokoli hangulat, vér és könnyek. Sok gól, nagy kapálások. Nyilván komolyan lesz ez véve, reméljük, nem fogunk kiszopni, az azért elég égő lenne, bár lehetne belőle csinálni egy nagyon szar karácsonyi filmet. Hajtás után kommentek, ha írtok.

Continue reading

Szelávi # Milan 0-0 Torino

Hölgyek-Urak, ilyen is van. Amikor kibukott, hogy a riválisok nem nyertek, már lehetett sejteni, hogy ennek most fakereszt. Elég nagy szenvedés volt – ez nem is kérdés – elég kínos volt szembesülni vele, hogy ezek sincsenek sokkal hátrébb, mint mi – a pályán sem, nemcsak a tabellán – de hát, ha valamikor, akkor ez most épp belefért. Nyerni éppen nyerhettünk volna valahogy, Kotró begyömöszkölhette volna a szokásos kis gólját a hajrában, de ez most nem jött össze, mintha tényleg meg lett volna előre írva. És még ki sem kaptunk, pedig akár ez is összejöhetett volna, láttunk már példát arra is gazdagon. Fájni így ennek most nem szabadna, remélem, már el is felejtettétek. Javítani mindig lehet, miért pont most ne lehetne, jövő kedden Pippó irgalmatlan szenny Bolognájához megyünk, és még Gatta szája sem sírhat, hisz lesz elég idő pihenni a ciprusi joga bonito után. Hajtás után a végéig lehet tekerni. Continue reading

Sínen lennénk? # Milan 2-1 Parma

Hölgyek-Urak, úgy tűnik, felettébb dübörög ez a vonat, úgy nyertünk már megint, hogy továbbra is kulcsemberek hiányoznak minden csapatrészből. És még csak nem is egy kiesőjelöltet intéztünk el, hanem egy veretes középcsapatot. Ennyire jók lennénk? Nehéz ezt megállapítani, talán most jön, jött vissza egy-két olyan meccs, amely a szezon elején elúszott. A helyzetek száma alapján teljesen megérdemelt volt ez a győzelem is, még azzal együtt is, hogy lett volna az a szcenárió, amikor a sonkások egyenlítenek a hosszabbításban. De nem tették, és mivel a Lazio volt olyan benga, hogy a sereghajtó szamarak ellen szórtak el 2 pontot, visszamásztunk a még csak virtuális 4. helyre. (A kuzinokon is hoztunk 2 pontot, és ha azt nézzük, hogy most a Juve jön nekik…) Hajtás után nagyon rövidre szabott értékelő. Continue reading

Az év meccse (nem) # Milan v Dudkó

Hölgyek-Urak, következik az a párosítás, amelyet tényleg csak a legnagyobb szurkolók fognak végigszenvedni. A szerény képességű északiak ellen aligha várhatunk sokat, ez az a meccs, amire fel lesz küldve, aki nevezve lett a keretbe, és nem fárad el, ha 45 percet végig kell járókereteznie. A “továbbjutás” szempontjából, nameg a becsület terhére is, célszerű és indokolt lenne valahogy itthon tartani a 3 pontot. És ugye az a legfontosabb. Örömfoci, nagy törések, eddig fel nem fedezett tehetségek – Alilovic meg Simics, Bartók is beáll, reméljük nem hangolódik le tőle. Remélem, nem sérül le senki, nem fáznak meg, stb, a többi nem érdekel. Aki mégis leül nézni, a bankkártyáját helyezze kartávolságon kívülre, veszélyes ez ilyenkor. Hajtás után probabile, aztán hello. Continue reading