Ez most rohadtul nem hiányzott. Még úgy is, hogy tényleg elképesztően szerencsétlenül alakult a meccs.

Itt tényleg volt minden, mi szem-szájnak ingere. Hogy nézni is tereh. Három legjobb középső védő hiányzott. Három legjobb belső középpályás hiányzott. Mellé lőtt tizenegyes. Rengeteg kihagyott helyzet. Utolsó előtti percben kapufa. Előtte Messias. Fejben túlságosan elhittük és már a Juve-Inter meccsre ment a fókusz. Pff.

Van ilyen, hogy ennyire ostobán és szerencsétlenül alakul minden. Rohadt egy érzés ez, az is biztos. Mert tényleg scudettóra megyünk. Ez a három pont pedig még nagyon hiányozhat a végén, így megy ez.

A klasszikus mindenki mekkora gyökér, hogy kikaptunk és mehet az ujjal mutogatás, hogy ki miatt  helyett egy extra észrevétel. Nem azzal a céllal, hogy ki mekkora gyíkhuszár, inkább csak, hogy mi a realitás es mivel számoljunk. Saelemaekers néha tényleg választ gyászos megoldásokat támadásban, de a letámadáshoz és a védekezéshez elképesztően sokat tesz hozza. Ez különösen látványos volt tegnap. Amíg Széles a pályán volt, közel egy órán keresztül nagyjából helyzetig nem jutott a Spezia. Messias viszont annyira nem erős védekezésben, kevésbé zár vissza, ennek megfelelően a Spezia is sokkal veszélyesebb lett. Nem sokkal a csere után egyenlítettek egy Messias oldalán futó kontrával. A második gól pedig inkább káoszos volt, de az is az ő oldalán ment. Vagyis még a Spezia ellen hazai pályán is kell az extra fókusz a védekezéshez. Ez nyilván nem felemelő érzés, de ez a realitás. Ha pedig ebből tanulunk, és legközelebb nem szerencsétlenkedünk ekkorát, akkor még valami pozitív hozadéka is lehet ennek a gyötrelemnek.

Leao gólja még megér egy mondatot, mert továbbra is annyira laza, de annyira laza, de annyira laza, hogy. Arra mar nincsenek is szavak.

Most jöhet egy közel egy hetes felkészülés a Juve ellen. Ott megint eggyel okosabbak lehetünk azzal, hogy most ez az évi egy oltári szerencsétlenkedés volt, vagy instrumentálisabbak a problémák.