Ebédidős meccset játszottunk, ehhez mért színvonallal. Nem volt egy jó meccs, de a hajrára egygólos előnnyel fordultunk, hogy jöjjön Bruno Alves és büntessen.

Kár volt ezért a pontvesztésért, mert a már szinte biztos bennmaradó Parmát illene borítani, ha már Bl-re megyünk. Még akkor is, ha ebédidő, még akkor is, ha idegenben. Nem sikerült.

Az első félidő elég harmatos volt, de Gattuso a hatvanadikban behozta Cutronét Bakayoko helyére, amivel 4-4-2-re váltottunk, majd nem sokkal később Conti helyére jött Castillejo és a három védős megoldás. Jött is a gól. Arról ugyan nem vagyok meggyőzödve, hogy Castillejo így akarta, és nem csak Suso rúgta fejbe izomból, de mindegy is.

Aztán az utolsó negyedórára jött Biglia, ami nem volt túl nyerő. Se a védekezéshez, se a labdatartáshoz nem tett hozzá sokat, sőt. Ráadásul így nem volt több cserelehetőség, és mivel visszaálltunk négy védőre, mindenki Borinije mehetett jobb-bekkbe, Calabria pedig maradhatott a padon. Talán annyira nem is meglepő, hogy kik hibáztak a gól előtt.

Az egyetlen szerencsénk, hogy akkora vakok között félszemű a király verseny megy, hogy még így is Bl-induló helyen várjuk az utolsó öt fordulót. Az, hogy ez vicces vagy röhejes, mindenki maga döntse el. Szerdán jöhet a kupavisszavágó a Lazio ellen. Feszültség, izgalom garantált, jó játék, gólok már nem annyira.