Pajtások, egy lórúgással felérő sokk után kellene újra felvennünk a fonalat az ergya bikák ellen. Nagyon benne voltunk az azthittükben, de aztán nagyonnagyonnagyonnem. Keményen beszoptuk, kellően beégtünk. Innen lesz szép felállni. Az ellenfél szerepében fellépő Toro tökéletes időzítéssel érkezik, az előző körökben a pofozógép szerepét játszották el a bajnokságban. Ha nem is csapunk hozzájuk egy hetest, azért igenis alájuk verhetünk egy párat, itt van Ibra, Anti bácsi, Paq, bőven kinézhet egy önbizalompumpáló simázás. Bennünk van, meg bennük is. Hajtás után rövid felvezetés.

Anti bástya

Stef – ha minden igaz – feltolja a múlt heti kezdőt egy az egyben. Fontos a stabilitás, a dolog képes működni, plusz olyan nagyon azért nem is látszanak az alternatívák a padról. A bajnokság 2/3-ához közelítve azért már látszik, nagyjából milyen összetételben, miféle játékkal fogunk majd beérni a hatodik helyre. Ennek örülni nem kell, meg nem is nagyon lehet, talán csak annak, hogy igen, ennek az elcseszett szezonnak is vége lesz egyszer, nem is olyan soká. Ez sem a mi évünk – meglepetés – és ha sokban nem is, hát abban bízhatunk, igenis kapunk azért hébe-hóba valami méltót is, és az ilyen csórókoporsó Torókat a takonyukon csúszva küldünk haza. Hétfő este nem nagyon lehet sokat inni – nyilván lehet, csak bazdmeg holnap munkába kell menni – itt most egy vérszegény 0-0 nagyon vallatós lenne. Továbbra is Ibrában bízunk, no meg a hozzá felnőni próbáló, akaró, kaparni elkezdő társaiban. Mert annyira nem szar ez a csapat. 

Kelj fel, és járj!

Elvileg kezdő: Giggio – Calabria, Szék, Alessio, Theo – Keszi, Bence, Samu, Paq – Ibra, Anti

Én azt mondom, megvasaljuk őket! Gyertek majd, itt mindig akad egy kóbor link, meg ugye az örökérvényű bölcsességek. FORZA!!!

Tipp: Milan 5-0 Torino (Keszi, Keszi, Keszi, Belotti 2 öngól)