Pajtások, anno nagyon komoly párosítás volt ez a ma esti. ’94 augusztus 24-én sorozatban a harmadik Supercoppa trófeáját vette célba a Capello-legénység a genoaiak ellen, egy a mai későőszi hunyorgós napsütéses méla délelőttöt kinevető késő nyári washingtoni éjszaka. Nyilván mindenki nagyon izgul, úgyhogy elárulom: meglett, még ha nem is volt egyszerű, ugyanis Szinyó bácsi szabijával az ellen szerzett vezetést. Nem búslakodhattunk sokáig azért, Gullit fejese utat talált Zenga kapujába még a szünet előtt. Mivel több gól már nem is született, jöhettek a tizik. És mivel a korábbi milanista Evani kihagyta, illetve Szinyónak közelebbről már csak a keresztléc jött össze, lehetett is ünnepelni. Ha akkorát nem is, azért jó lenne ma este is megelégedéssel zárni majd a patakokat. Hajtás után rövid felvezetés.
A tabella alapján könnyűnek tűnik, el is vagyunk kényeztetve az utóbbi időben, szinte minden, és minden is összejön. Viszont a játék képe alapján azért akkora májerek nem vagyunk, szoros meccseken végül magabiztosan az ellenfél fölé kerekedünk. Ez önmagában véve is csodálatos, főleg, hogy egész sorozatot sikerült rá felhúzni. Sorozatban 21 veretlenül megvívott A-ligás meccs, a legutóbbi 6 idegenbelin félidőben és a végén is vezettünk (és ezeket amúgy még meg is nyertük!!!), és már senki sem emlékszik, mikor nem lőttünk gólt utoljára, talán 1962-ben Vicenzában. Nettó parádé, káprázat és tünemény, ami itt most történik. És sehol sincs leírva, hogy ennek meg kellene szakadnia, és ez így van helyén. Jól áll nekünk a december is, csak el ne kiabáljam.
Azért annyira egyszerű nem lesz, a Samp ellen sose volt könnyű, nem is akarom inkább látni az elmúlt évek mérlegét, de ellenük aztán minden is volt. A padon Stef tanítómestere, a jó öreg Claudio bácsi, felnézünk rá, cuki stb, reményeink szerint itt most ő lesz a Mikulás, és mi pedig a jó gyerek. A kötelező 4-4-2-jük csatárláncát igazi öreg mumusok alkotják, Q még mindig ott van, Gabbiadini pedig évente 1-2-szer, csak ne pont ellenünk. Régi ismerős még Ekdal, illetve Kanredva, virgácsot nekik mind. Ott lesz még Ramírez is, őt biztos egyszer majdnem elhoztuk már kölcsönbe valahonnan.
Ami a mieinket illeti, Dollár helye megkérdőjelezhetetlen, előtte viszont Szék hiányában Gabika fog Romának segédkezni a retro rohamok feltartásában. A két széle alap (Dávidka és Theo), mint ahogyan a belső középpálya is (Bence és Keszi). Ibra mérhetetlen hiánya miatt Ribi lesz ismét az ék — ő amúgy baromi hasznos mozgásokat végez, a góltalansága az egy dolog, kell a faszi a kezdőbe — a jobb Széle, a bal pedig Nils lesz, Kebab pedig szervezi majd a játékot. Vagy valami.
Gyertek majd, szurkoljuk ki!!! FORZA!!!
Samp 0-3 Milan (RibiRibiRibi)