Pajtások, komoly hét áll előttünk, a ma esti fővárosi túra tűnik még a legegyszerűbb menetnek a portóiak látogatása és a Madonnina előtt. Ezzel párhuzamosan szállingóznak vissza a sérültek, Brahi már ma bevethető, Antal, Flóra és Messi pedig talán hétközben újra meccskész lesz. Nem kevésbé fontos, hogy a két nagy öreg, Ibra és Zsiguli, folyamatosan edzésben van, tőlük is javuló formára számíthatunk. Az ellenfelet mondják esélyesebbnek az estére a bukik, oké, nem brillíroztunk mi sem az elmúlt hetekben, épp csak hoztuk az eredményeket. De hogy mi vagyunk a jobb csapat, ez nem lehet kérdés. Hajtás után visszafogott felvezetés.
Az igazán nagy kérdés István úr előtt, azt gondolom, hogyan ossza be az erőket erre a kellemetlen trióra. A ma esti tűnik a legegyszerűbbnek, a BL-ben sem állhatunk négy kör után győzelem vagy akár pont nélkül, a Madonninát meg ne kelljen magyaráznom. Megjegyzem, utána jön is az újabb válogatott hakni, egyből, borzalmas ez a leosztás.
A tabellán káprázatosan állunk, ha a szezon elején megfogalmazott elvárásokat nézzük, csillagos hetes. Viszont ne számítsunk arra, hogy a nagy menetelés a végtelenségig kitart, és nem ér utol újra tavalyi kipukkanás. Épp ezért, amíg zakatol a mozdony, addig kell minden létező pontot felmarkolni, azt mondom, csapjuk meg ezt a távolról sem veretes kutyafalkát, aztán nem is találkozunk velük a tabellán, az tuti.
Csóri Csozé egy leeresztett, megőszült Hókuszpók képernyőre valamiért sosem tett – na, vajon miért – képét hozza. Alantas, mint régen, de már egy cseppet sem félelmetes, csak szánalmas, sőt, már szánandó is, amikor az északi, metsző szél pörgeti-forgatja, mint egy csúnya-csúnya, lerongyolódott kiszebábot.
Lesznek itt azért szigorú találkozások. A jobb oldaluk sokkal veszélyesebbnek tűnik, Zaniolo, bár nincs csúcsformában, a liga egyik legveszélyesebb szélsője, Karsdorp pedig egyáltalán nem rossz mögötte. Theo sosem szerette, ha védekeznie kell, mint ahogyan Rafaellónak sem ez a legerősebb oldala. Támadjunk akkor, az úgyis jobban áll nekünk. A másik oldal is nekünk áll természetesen, Dávidka Szélével megeszi a kissé életlen Sári-Vina duót. A belső középpályán mindkét oldalon van firka és kraft, mi Bencét és Keszit tudjuk kiállítani Veretővel és Cristantéval szemben, mi viszont be tudunk hozni egy Tonhalat is, ők erre nem tudnak válaszolni.
A hazaiak várhatóan átadják majd a területet, megszállják a saját térfelüket. Ha olyan darabosan gyilkoljuk majd a labdát, mint a Bologna ellen kettős emberelőnyben, az fájni fog. De ha hozzuk, amit egyébként tudunk, azt a bizonyos kombinatív, sok helycserés, lüktető élményfocát, akkor vonyíthatnak a Holdra, ahogy akarnak. Ibrát mondják a kezdőbe, ez most egy jó próba lesz, előnyt tud -e még ő jelenteni nekünk ezen a szinten. A Bologna ellen kifejezetten kerékkötő volt, na de ha valaki megérdemli az időt és a lehetőséget, az épp ő, rengeteget kihagyott elvégre.
Kiről nem esett még szó? Tatarozó Sándorunk első rangadóját tolja, legyen eseménytelen és ne rá emlékezzünk a meccs után, gondoskodjék erről Szék és Zsuzsi! Dikaz, te meg kavard össze a védelmüket!
Gyertek majd, forzázzuk ki a nagy bolhairtást!
Tipp: Roma 1-5 Milan (Dikaz 2, Ibra 2, Szék)