A lehető legszebben indítottuk az új évet: magabiztos győzelem otthon egy rangadón, ráadásul Mourinho újbóli teljes beárazásával, annak ellenére, hogy felforgatott csapattal álltunk ki ezúttal is, a listavezető kuzinokat nem hagytuk ellépni ezzel, a BL helyért folyó várható harcban (már ha lesz ilyen egyáltalán) pedig Napoli-Juventus-Roma trió mindegyikéhez képest növeltük a különbséget. A visszatérők és az újonnan berobbanó húzóemberek ismét letették a névjegyüket, Maignantól kezdve Tonalin át egészen OliG-ig van kit dicsérni bőven, ezt meg is tesszük a tovább után, némi taktikai elemzés mellett, mert Pioli apró, de annál hatásosabb változtatásokkal élt.

Először is el kell mondani, hogy nagyon jót tett a szünet a csapatnak, látványosan kipihent volt mindenki, a Pioli foci legfőbb elemét, a rengeteg sprintet és erős letámadást ismét fel lehetett fedezni a csapat játékában, nem is véletlen, hogy egyből sokkal hatékonyabbak voltunk. 

Taktikai szempontból kicsit megkavarta a dolgokat Pioli a szokásoshoz képest, nézzük is meg hogyan. Alapvetően maradt ugye a 4-2-3-1-es felállás, Keszi és Bence hiányában Radó került be Tonali mellé, ez viszont egy csavart eredményezett a rendszerben. Előrebocsátom, hogy egyébként Krunic nem játszott jó meccset, viszont Stef húzása így is elég jól bejött. Gyakorlatilag az volt a helyzet, hogy a bosnyák egy sorral feljebb játszott még így is, labda nélküli játékban inkább egy 4-1-4-1 volt ez a felállás, a képen látjátok is, ahogy a Roma kirúgásánál a letámadáshoz feláll Giroud mögött a négyes sor:

És amikor a pályán feljebb jutott a Roma, akkor is maradt a formáció, ahogy itt látható, Tonali egyedül biztosít kicsit hátrébb, a fellépő Krunic meg tudatosan Mkhitaryanon alkalmazott szoros emberfogást és követte őt rendszeresen, kicsit hasonlóan (de kevésbé intenzíven) ahhoz, ahogy Brozovicon tette az Inter ellen.

Egy-egy példa ez a fentiekre, de egészen a 64. perces cserékig ez volt a védekezésünk alapja, működött is, azt hiszem ezt kijelenthetjük. Az egyetlen kapott gól egy nagy hibából következett, Krunic a főszereplő itt is, gyakorlatilag ugyanazt játszotta el, mint a Roma elleni első meccsen Theo piroslapja előtt, simán passzolhatta volna a labdát, de inkább egy faultot próbált kiharcolni, visszaütött az egész, ebből jött először Mike (egyik) csodavédése, majd a szögletet követően a Roma gól.

Minimum 3 passzopció egy pillanattal a labdavesztés előtt, Tonalinak vagy Florenzinek egy tök egyszerű átadás ez ráadásul, de szerintem a Díaz felé nehezebbnek jelölt opció is bőven megoldható, nem értem mire várt itt, hatalmas hiba, egy ilyen meccsen belefér, ahogy láttuk a BL-ben már nem.

Ami a védekezést illeti, még azt is el kell mondani, hogy Kalulu és Gabbia is jól tették a dolgukat középen, nem várt magabiztossággal, egy nagyobb hiba volt, amikor Anulu elvétett egy labdaátvételt, abból kialakult egy Zaniolo helyzet, de Mike ott is résen volt és szépen védett lábbal. Összességében viszont tényleg le a kalappal a középső duó előtt.

Ami a labdabirtoklást illeti, itt is hasonló a helyzet, Krunic abszolút feljebb játszott, és a labdakihozatalok is kicsit másképp néztek ki, mint szoktak. Gyakorlatilag egy 2-3-4-1 volt a felállás, hátul Maignan a harmadik ember középen, aki modern kapushoz hűen szervezte is a játékot, ugye általában a középpályás kettősből szokott egy ember (Keszi/Bennacer/Tonali) visszalépni ide a védők közé, de most mivel Radó előrébb játszott, Tonalinak maradnia kellett a helyén, hogy ne szakadjanak nagyon szét a csapatrészek, mellé pedig a két szélsővédő is fellépett vonalban, hogy aztán persze még előrébb menjenek, ahogy épül a támadás. Képeken ez is, először a hátulról szervezett játék:

Látható a két hármas lánc, és hogy Krunic nagyon nincs Tonali közelében sem, sokkal feljebb lép. Jól látszik ez például a második félidő elején lévő szituációban, ebből alakult ki pont egy helyzet, ahol Radó valamiért nem lőtte rá a labdát kb 12 méterről:

Giroud fejpárbajozik, tisztán látszik, hogy mellette ott van szépen vonalban a Széle-Krunic-Brahim-Messi négyes, így gyakorlatilag egyenlő a létszám a védőkkel, ezért is tud lehetőség kialakulni, miután kikerül a labda a szélre.

A gólok persze nem konkrétan ebből jöttek, az első egy szöglet után ugye, a másodiknál meg pont Tonali lépett fel jó érzékkel nyomást gyakorolni az ő oldalán, ebből lett a hátrapassz és a nagy hiba, ezt felírhatjuk annak, hogy jó intenzitással presszingelt a csapat, ajándék volt persze így is.

A támadójáték tehát  így működött szintén egészen a 64. percig, ekkor jött be Bakayoko Krunic helyére, és vissza is álltunk a tipikus 4-2-3-1-re, ami védekezésben pont így néz ki, támadásban meg a fellépő szélsőhátvédek miatt inkább egy 2-4-3-1 volt. Nyilván kockáztatni is kevesebbet akartunk ekkor már, plusz Leao beállásával a támadósor minősége jelentősen javult. Képeken látható a váltás, először védekezésben:

Aztán pedig támadásban:

Közben beállt Ibra is, Karsdorp meg elmehetett zuhanyozni, úgyhogy innentől igazából csak be kellett biztosítani a meccset, ez meg is történt egy pöpec Ibra-Raffaello összjátékból, utóbbi aztán még Mancinit is megverte egyszer, megállíthatatlan egy az egyben a csávó, nagyon hiányzott. A tizi sajnos kimaradt, Ibra nem véletlenül nem lövi már őket alapesetben, gyakorlatilag a kapus teljes családja tudja ilyenkor, hogy jobbra kell vetődni, mert oda fog jönni laposan a büntető.

Végül pedig ki kell még emelni néhány egyéni teljesítményt: Maignan és Tonali a két meccse embere nálam, közöttük nem tudnék dönteni, előbbi brutálisan nagy védéseket mutatott be, ahogy fent írtam lábbal is komoly része volt a csapatjátéknak, Tata jó volt abban a két hónapban, de azért egészen más dimenzió egy ilyen kapus. Tonhal meg az egyik legjobb meccsét hozta a szezonban szerintem, pedig van miből válogatni, tudta hogy elő kell lépni a két nagy hiányzó miatt, és uralta is a középpályát.

A védelem közepét már kiemeltem, mellettük Florenzinek is jár a pacsi, extrán motivált volt tegnap, Theot meg sokat kritizáljuk (jogosan) a forrófejűsége miatt, de akkor most ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy kapitányként viselkedett, higgadt maradt végig az egy sárga után, nem is próbált túl sokat vállalni, jól kezelte az egészet. Brahim szerintem jobb volt most, mint az elmúlt időszakban, talán újra formába tud lendülni, egy gól nagyon kellene az önbizalmának, mert az látványosan szar jelenleg, a hatalmas kapufája igazán bekadhatott volna. Messi hozta a szokásosat, újabb gól a neve mellett, néhány nagy szopatás mellett, Giroud meg rég nézett ki ennyire jól (már mozgásra, kinézetre mindig elit természetesen), mondta is a meccs után, hogy végre fájdalom nélkül tudott játszani. És akkor a padról jöhetett egy Raffaello, aztán Rebicet még be sem dobtuk, a szezonban először egészséges minden támadónk (jó hát Pellegrit kivéve, de na), azért ez így nem rossz sor, tud miből válogatni Stef. A bajnoki versenyfutásba újból bejelentkeztünk ezzel, erősebb csapat az Inter, de én azt mondom ne engedjük el azért a dolgot!