Valami hihetetlen, de ezek ellen nem tudunk normális meccset játszani, a tavalyi hazai rémálom után újabb teljesen őrült, néha komédiába fulladó szombat estét töltöttünk velük. Klasszis megoldások, VAR parádé, ‘perszehogyőlövi’ típusú gól, a fonalat teljesen elveszítő játékvezető, Balotelli tribute, volt itt minden basszus – most legalább jól jöttünk ki ezekből végül. Ettől függetlenül olyan rengeteg dicséret nem illetheti a csapatot, kivéve leginkább 2 embert, akik a hátukon vitték az egészet.

Gondolom arra azért mindenki számított, hogy KisMaldini be fog találni valahogy, én mondjuk azt reméltem, hogy ez 4-0-nál fog megtörténni a 80. percben, ehelyett tekert egy gyönyörűt az egyenlítésért, meg kell adni, amit Tata sem tud szemmel védeni, az már klasszis gól. Más kérdés, hogy egyszerűen bosszantó, hogy lehetett akkor még csak 1-0 ez a meccs, az első félidőben agyon lehetett volna nyerni, annyi helyzetet, ígéretes támadást dolgoztunk ki, de vagy a helyzetkihasználás volt borzasztó, vagy az utolsó passzokat rontottuk el nagyon, főleg Brahim hibázott utóbbiban sokat, de a többieket is nehéz lenne felmenteni.

Szerencsénk sem volt, de azért egy masszív kiesőjelölt ellen, akik eddig még gólt sem szereztek a szezonban idegenben, ne kelljen a szerencsére hagyatkozni. Maga a gól viszont gyönyörűre sikerült, Bennacer tökéletes passza, Theo meg úgy oldotta meg, mint egy klasszis csatár, minőségi játék. Ekkor még nem is sejtettük mi jöhet még, pedig már jó kis előjátékot nyújtott az 5 perces VAR check, nevetséges volt, hogy Fabbri csak áll, és várja a verdiktet. Nem tudom mi történhetett a háttérben, de ez már tényleg a vállalhatatlan kategória.Én tényleg elhittem a félidőben, hogy nagy gond itt most kivételesen nem lehet, lövünk majd még egyet-kettőt, aztán meg is van, nem lesznek izgalmak. Hát lettek, nem is akármilyenek.

Nem igazán tudtunk felpörögni a Spezia gól után sem, Sandro küldött egy elképesztő nagy bombagólt (és végre egy ilyet, brutál rúgótechnikája van, eddig csak egy szabadrúgásgólnál jött ki), de na na, jött a VAR, és szépen belerondított egy Tomori szerelés miatt. Itt már a lehető legrosszabb emlékek jöttek vissza, egy újabb klasszikus rémálomnak tűnt. És bizony egyre inkább haladtunk is efelé, több bunyós meg lökdösődéses jelenet volt, mint igazi foci, a bíró kezéből teljesen kicsúszott a meccs. A teljes depressziótól viszont megmenekültünk, jó az öreg a háznál ismét, Zsír jött, látott és lőtt egy klasszikus OliG féle akrobatikus gólt, parádés hetet ment. Igaz, aztán tényleg akkora hülyeséget csinált, amit Balotelli is megirigyelne, a kevesebb mint 10 perccel korábban kapott sárgáját – saját bevallása szerint – elfelejtve megmutatta a tökéletes felsőtestét, és neki is leesett már a gólöröm közben, hogy ez így piros. Teljes kabaré, de nyilván megérte, még egy nagyszerűt röhöghettünk is. A lefújásig még rettegtem egy kapus által fejelt góltól vagy valami, mert abszolút ez a meccs lett volna, ahol ilyen megtörténik. De kihúztuk, megvan a tre punti, más nem számít, ilyet azért többet kérem ne.

Két embert kell igazán kiemelni (a gólszerzők érdemei mellett persze), és szerintem senkinek nem lesz meglepő, kik ők, Bennacer és Tonali 1-1 félidőn keresztül voltak a csapat vezérei, megmutatták, miért imádjuk őket. Előbbi az első félidőben igazi masterclasst hozott, védekezésben, támadásban, mindenhogy, többször is remek passzokat adott, a gól előtti lett persze a csúcs, klasszis megoldás. És jól látszik, mennyire fontos eleme ő a csapatnak, a szünet után egyszerűen meg sem közelítette a játékunk az első félideit, és ez bizony nagy részben a hiánya miatt lett így (hozzáteszem nagyon hülye sárgát szedett be).

Na de szerencsénkre ott volt helyette Tonhal, aki az eléggé leálló csapat motorja volt, és egyedül vitte a hátán a többieket, annyit futott, melózott, és támadásban is olyat hozott. Az elvett gólját már említettem, így is örülhetünk annak, ilyen önbizalommal kell lőnie 20 méterről, amikor megteheti, mert van abban a lábban technika és erő. A győztes gólnál meg másik skillt villantott, Bennacerhez hasonlóan tűpontos labdát ívelt oda Zsír lábára, ez a gól olyan, hogy ha De Bruyne ad egy ilyen passzt és Haaland lövi be úgy, akkor azt napokig látjuk mindenhol. Szóval lényeg a lényeg, két parádés középpályásunk van, a nagy baj az, hogy mögöttük komoly a minőségi esés.

Még így pár órával a lefújás után is szinte rosszul vagyok ettől a meccstől, soha többet nem akarom a Speziát a San Siroban látni. De behúztuk, most már a szünetig hátralévő két meccset is nyerni kell, aztán pedig remélhetőleg lehet azon gondolkodni, a BL továbbjutás után januárban hogyan lehetne erősíteni.