Pajtások, elvtársak, hölgyek és urak! Eljött ez is, az idei év első Madonnina-ja. Az időzítés, én amondó vagyok, nem is lehetne jobb, hiszen nem zörög a haraszt, ha nem fújja a bolond lyukból a bolond szél. Fonszéka alatt rezeg a léc, összecsapnak a feje felett a hullámok – legalábbis a sajtó szerint -, és ez lehet az utolsó lökés, vagy a mindent megfordító lendület. Ultimátum? Edzőbuktatás? Úgyis kirúgják? És ha nyerünk? Ami nem kérdés, hogy a mezőny toronymagasan legerősebb csapata fogadja a legkiszámíthatatlanabbat, amiből akár meglepetés is kisülhet!
De nem fog. Nem lesz itt semmiféle meglepetés. És ezzel nagyon röviden le is zárhatjuk a témát.
Két irányba persze még azért óvatosan kitekintenék, mint a BL nyitó meccsén a tizedik percen belül már időhúzást erőltető Medzsik Májki, mielőtt belesérül egy kirúgásba.
1. Hányadán állunk, így szeptember végéhez közeledve
A tényszerűség kedvéért, ez az öt meccs van eddig mögöttünk:
Milan 2 : 2 Torino
Parma 2 : 1 Milan
Lazio 2 : 2 Milan
Milan 4 : 0 Venezia
Milan 1 : 3 Liverpool
Onnan indulnék el, hogy ugye rengeteg cikket lehetett már olvasni az elmúlt napokban, hetekben, hogy Fonseca menesztve lesz. Főként az első két-három meccs után erősödtek fel ezek a hangok, a 4-0 valahogy senkit sem érdekelt, és a Májmedence (Balage mester jóvoltából <3) ellen benyalt hármas után meg aztán teljes mértékben elszabadult a kénköves pokol. Ergo: ha nem hoz x pontot y meccsen, a mester, akkor szevasz tavasz! Meg azt is lehet olvasni, hogy tökmindegy mi fog történni például az Inter ellen, akkor is ki fogják tenni, mint macskát szarni. De hát ugye ez egy büdös nagy vicc. Röhej. És emiatt félelmetes, mert amennyire szatirikusnak tűnik ez a forgatókönyv, a jelenlegi vezetést ismerve, annál inkább valószínű. Bohócsipka felhejezve.
Fonseca, szerencsétlen, ha már ki lett nevezve, akkor nem kérhető számon rajta, hogy ennyi idő alatt megváltsa a világot (ide értem a felkészülési hónapokat, és az éles meccseket is).
Nem gondolom, hogy kritikus meccshez érkeztünk, hiszen legutóbb egy röpke 2 éve (egészen pontosan 2022. szeptember 3-án) sikerült a Milan-nak nyernie egy derby-t. Az nem most volt. És bár minden egyes idegsejtem igyekszik inkább kitörölni még az emlékezetét is annak, hogy mi történt az elmúlt időszakban, igenis fel kell emlegessük, hogy megértsük, hogy mi a fene zajlik most a szemünk előtt, és hogy miért nem kéne máris elküldeni az edzőt. Legalábbis az én teljesen amatőr, egyszerű szurkolói meglátásomban.
Azt gondolom, hogy ha visszatekintünk a Pioli éra utolsó 1-1.5 évére, akkor ami nekem egyből beugrik, az a totális apátia. Az érdektelenség. Az, hogy nem voltak motiváltak sem a játékosok, sem pedig a szurkolótábor – beleértve magunkat, mit nézőket, mint a blog íróit, és kummantóit. Valljuk be, na, szar volt. Hatvanadik perces cserék? Játékosok erőltetése? Teljes homály? Sérüléshullám? Semmitmondó nyilatkozatok? Teljes kiszámíthatóság? Nesze neked Al Nassr!
Ebbe csöppent bele ez a visszafogott képességű portugál tehetség. Nem sokat tudtunk róla, legalábbis a szerkesztőségben, de annyi biztos volt, hogy nem egy Guardiola szállt le közénk, és hogy itt nem fog megkezdődni a tejjel-mézzel folyó Kánaán hirtelen. Nagyon, nagyon mélyen volt mentálisan a csapat, amikor átvette az új edző, és főleg a „sztár”-játékosaink fejében talán még mindig nincs rend. Pedig kitette az edzőbá a méteres kékerest, és leültette a Theao párost (Nem futball, Calcio podcast által fémjelezve), legalább egy meccsen. Félig. De meg merte húzni legalább, amit Pioli soha. Lett is belőle sajtóhiszti.
A nyári felkészülés kezdetére egyszerűen egy általánosan rossz pszichológiai állapot lengte körül az egész klubbot, és fejben gyenge játékosok alkották a csapat gerincét. Mit gerincét, egészét! Ez nem így volt a 19. Scudetto idényében, azóta alakult így, azóta csúsztunk le, és ebből a mélységből ennyi idő alatt nem lehet várat építeni. Mármint a szarból.
2. A konkrét meccsről
Sky: Milan’s predicted XI for Inter clash – Fonseca takes risk with new formation
