Még fel sem ocsúdtunk a szombati rangadón látott simázásból, máris előugrott a bokorból az egyik mumusunk. Egyenesen a béből jöttek vissza kísérteni, nehogy legyen egy nyugodt szezonunk, ahol nem kell attól tartani, hogy a zöld-feketék az orrunk alá dörrentenek egy cifrát. Szerencsére ez csak kupa, így a „kicsi a tét”-től elkezdve a „gálakezdőnek pihennie kellett”-en át minden kifogás adott, hogy kimagyarázzunk egy esetleges égést a végén. Tovább után kicsi múltidézés, kicsi jövőbelátás.
Az van, hogy emlegetek itt mindenféle gálakezdőt fentebb, de ha az életem múlna rajta, akkor se tudnám megmondani, kikkel és milyen formációban vagyunk a legpengébbek idén. Musah RW-Puli CAM? Esetleg Puli szélen, Temu elől, Morisz árnyékékben? 4-2-3-1 vagy 3-4-2-1? Azt tudja valaki, hogy a 4 középhátvédünkből kik a standard kezdők? Lehet, ez a Fonsiballs titka, nem megyünk rá a stabilitásra, az kiismerhető játékot eredményez, abból pedig az következne, hogy kisPippo az összes derbin felmosórongynak használja a csapatot. Láttuk már, nem finom. Bármi is legyen a nyilatkozatok koronázatlan királyának a fejében, az biztos, hogy a hétvégén végre ült a dolog.
Ha elengedjük a mindenszarizmust, meg azt, hogy rekordfosul kezdtük pontok tekintetében ezt a szezont az utóbbi négyhez képest, akkor azért látszik, hogy ezen a meccsen végre nem egyének, meg szegmensek működtek, hanem valami csapatkohézió is felütötte a fejét. A helyzeteink végre nem csak esetlegesek voltak, hanem az elképzelés is látszódott bennük. Való igaz, a gólokhoz azért kellett az egyén képessége is, de az első félidőben Morisz kiugratása, valamint a végén Csucsó középre tekert labdája Temunak is tetszetős volt. Apropó, egyéni villanások. Elképesztő, TéJani mekkorát fejlődött nálunk. A passzaival sosem volt gond, de nettó meme volt az elején az, mennyire nem tudja eltalálni a kaput, ehhez képest idén 6 gólnál tart a klub színeiben. A vezetőség is rákapcsolt, olyan hírek szállingóznak, hogy szerződést akarnak hosszabbítani vele dupla fizuval.
Összességében idén végre láttam egy olyan meccset, ahol egy kis/középcsapatot tudtunk magabiztosan simázni anélkül, hogy felbukkanna a semmiből történő pontvesztés lehetősége.
Kanyarodjunk is rá a maira, hiszen több 10 éves múlt köt minket össze a Sasol-lal.
2014.01.12. Sassuolo – Milan 4-3; 13.percig 2-vel megyünk, majd 3-2-vel fordulunk, ekkor vettünk könnyes búcsút Maximustól
2015.05.17. Sassuolo – Milan 3-2; klasszik Berardi magic, hintett nekünk egy hármast
2016.10.02. Milan – Sassuolo 4-3; 9.perces vezetés után gyorsan 1-3-mas cumiban találjuk magunkat, hogy aztán 8 perc alatt a srácok megtalálják magukat a mezben és megtörjenek egy átkot
2018.09.30. Sassuolo – Milan 1-4; a döcögős Gattuso-erában jóleső simázás volt ez, akkora nevekkel a gólszerzők közt, mint Castillejo (false nine pozícióban) és Suso
2022.05.22. Sassuolo – Milan 0-3; B A J N O K C S A P A T
Most, hogy peakeltünk a multidézős érzelmi hullámvasúton, abba is hagyom a csontvázak leporolását, ettől már csak csúfosabb égések voltak. Egészen máig abban a hitben voltam, hogy kiosztottak a kupában egy A ligás ellenfelet, mire leesett, hogy ők már nem azon a polcon vannak, persze ettől még nem szabad lebecsülni őket. Jó öreg Berardi koma továbbra is ott settenkedik, hogy beakaszthasson nekünk. A keretük sem lett sokkal gyengébb, na meg a Serie B-t is vezetik, ennek ellenére át kellene rajtuk gázolni, még teljesen felforgatott kezdővel is. Az év ezen szakaszában nem illik kiesni. Azt rebesgetik, vagy 8 helyen készül rotálni a Mister, persze a Fofana-Rejinders duo kivétel ezalól. Könnyed (?) kedd esti szórakozásnak ígérkezik, és jobb is, ha klimatizálódunk erre a nivóra, jövőre valószínűleg ez lesz csak műsoron hétköznap. A kezdő majdan a kummantok között lesz, jó forzazast mindenkinek!
Tip: Milan – Sass 4-0 (Vodkafu, Kamagra, Csucsó, Fókamóka)