Pajtások. Hát. Én. Én nem. Erre mit lehet mondani? Pedig ritkán vagyok speechless. Annyira nem kenyerem befogni, hogy a szóbeli egyetemi vizsgáimat (szinte kivétel nélkül) minimális tudás – maximális rizsa elvén abszolváltam. De ez a vasárnapi. Erre nem tudok mit. Lehet erre egyáltalán? Mármint érdemben. Tovább után próbálom megugrani ezt a lehetetlen feladatot.
Fos1téka2
fos – ‘híg ürülék, hasmenés’
téka – ‘falipolc, könyvespolc, tartó, mappa’
Fostartály, úgymond.
Nem hittem volna, hogy szeretett klubunk 125. évfordulóját egy ilyen felütéssel fogom kezdeni, de hát here we go, ahogy egy jólértesült olasz mondaná. Fonszi megint akkorát főzött a mágnestáblánál, hogy a Diavoli összetartásra is hívhatnánk főszakácsnak. Taktika néven ekkora semmit kicsapni a pályára szerintem mástól nem láttam. Ez valami új, ez valami más. Aktívan vallottam, hogy a Pioli-era utolsó félévénél nem mehetünk lejjebb, erre tessék. Innentől kezdve felőlem akár Anzselika Habpatron is leülhetne a kispadra. Aki nem ismeri a művésznőt, csapja fel a pornhubot YouTube-ot, a cringe humor kedvelőinek igazi csemege. Néhányótok már találkozhatott vele Köszönjük Emese néven.
Egyetlen egy hangyafasznyi pozitívumot azért találtam abban a vallatással felérő 90 percben: a fiataljaink egész jól muzsikáltak. Ha eltekintünk attól, hogy valószínűleg azért játszottak, mert ők még emberszámba veszik a Mistert, bíztató, hogy az utánpótlásban ilyen arcok pallérozódnak. Legalább ők nyújtottak valami értékelhetőt maguktól, ha már Leao szerint most, azaz december közepén, azaz 6 hónappal a vezetőedző kinevezése után KEZDIK megérteni a taktikai elképzeléseket. Eddig bizonyára a krikett szabályai szerint próbálták implementálni a haditervet, vagy a főni a szuahélit választotta, mint közös kommunikációs csatorna.
És ne menjünk el szó nélkül amellett se, hogy 125 év nem kevés idő. Ezalatt olyan bestiáriumba illő arcokat foglalkoztattunk, mint Borriello, Digao, Kalac, a sor nagyjából végtelen.
Mivel 125 év nem kevés idő, úgyhogy bele is kezdenék egy kis múltidézésbe. A dőlt szöveg a cikkekből másolt anyag, a vastagon szedett sorok pedig a saját magvas gondolataim.
2024.06.13. Ibrahimovic: Célunk, hogy trófeákat nyerjünk
Azt válaszoltam neki (Gerry Cardinale-nak – a szerk.), hogy ha visszatérek a Milanhoz, akkor azt egy győztes projektért teszem meg. A válasza a következő volt: »Akkor üdvözöllek a Milanban!«
Igen? Ez itt a hőn áhított győztes projekt? A 7. hely, meg a jövő évi Európa liga szereplés? Szerénység! Ha én valamit szeretek magamban, az a szerénység. Bástya elvtárs után szabadon.
A Milan új vezetőedzője Paulo Fonseca lesz. Alaposan tanulmányoztuk őt, felállítottuk a kritériumokat, hogy milyen edzőt keresünk és mit szeretnénk. Alaposan átgondoltuk és Fonsecát választottuk, hogy a saját identitását átadja a játékosainknak.
Át is adta az identitását, azóta, hogy Paulo a tréner, a srácok aktívan mernek középszerűek lenni, nem csak a fásultság hozza ki belőlük.
Valami újat akarunk adni a játékosoknak és a San Siro közönségének.
Hát ez valóban valami új és sosem látott.
Az én mentalitásom nem az, hogy a legjobb négyben végezzünk.
Ezt a célkitűzést legalább év végén egy nagy zöld pipával lehet jutalmazni.
2024.07.28. Fonseca: „Szeretnék történelmet írni a Milannál”
A Milan egy óriási klub. Tudom, hogy mekkora felelősség van a kezemben, de magabiztos vagyok, hogy győzelemre tudom vezetni a csapatot.
Egészen addig van az a felelősség a kezedben, amíg nem üt be a krach a pályán, mert ezesetben mindig sikerül rálőcsölni a csapatra.
Egy olyan utat kell találnunk, mely stabil védelmet eredményez. Fontos megtalálni ezt az egyensúlyt, hogy ne kapjunk sok gólt.
És mondd csak, ez már az a védelem, vagy még mindig keresed?
Leao? Ő egy fontos és egyben meghatározó játékos a Milan számára. Egy motivált játékosra számítok Rafa személyében, aki készen áll arra, hogy a csapatért játsszon.
Ha a bal oldalon van egy támadásban nagyon erős Theo a csapatban, akkor a jobb szélen nem küldhetek pályára egy ugyanolyan típusú játékost, mint ő.
Hát, hunyorítva, félszemmel, négy kör 60 fokos törköly után Vodkafu némileg emlékeztet egy védekező szellemű hátvédre.
Ezekhez képest eljutottunk oda, hogy a srácok nem tudják saját magukat motiválni a pályán, a bíróú is hibás, a fű is magas volt, a levegő is nehéz, a csapat se érti a masterplant, csak a nagycsapatok ellen ül a játékunk stb. stb. Tovább is lehetne még boncolgatni a Mister meccs előtti&utáni megmondásait, de abból 3 külön poszt is kijöhetne. És ha már Milan 125 és Hírességek Csarnoka, a posztot én is ezzel zárnám, emlékezzünk meg mi is a hírességeinkről, a teljesség igénye nélkül (előnézetben gány a felbontás, de kattintás után jónak kell lennie). Forza!