Pajtások, remélem, mindenkinek kellemesen telnek az ünnepek. Minél kevesebbet gondoltatok a Milanra, valószínűleg annál önfeledtebb a karácsony. De ha már itt ez a nagy szabadság, akkor csináljunk olyat, ami nem volt mostanában. A következő poszt arra vállalkozik, hogy Fonseca eddigi eredményeit kontextusba helyezze, elődeivel összehasonlítva. Mint ahogyan az közhely, a statisztika nem mutatja meg a p*nát, az adatgyűjtés pedig manuális volt, ugyanis nem kis meglepetésre a széleskörűen elérhető AI platform fizetős változata is óriási sallerekbe nézett bele, amikor arra kértem, hogy PPM mutatókat számoljon 16 meccsből. Ezzel együtt is, hajtás után azért egy vitaindítónak talán még megfelelő elemzésszerűség következik.

PPM =pont per meccs, LGPM = lőtt gól per meccs, KGPM = kapott gól per meccs

Mire jutottak a Milan-edzők az első 16 bajnokijukon, erre keresi a választ a fenti grafikon. Ahogyan az látható, Fonseca teljesítménye kiemelkedőnek éppen nem nevezhető, sőt. Elődjénél azért jobban kezdett a kapott gólokat illetően (Pioli 1,38 v Fonseca kerek 1). Eredményességben viszont teljesen középszerű, az az 1,63-as szerzett pont meccsenként bőven banter szint. Ha megnézzük, Inzaghi és Mihajlovic ugyanazt a nihilt hozták, csak Pippo regényesebben. Montella pedig kiugróan kezdett, de már az elején is rengeteg gólt szedett be, amit nem tudott orvosolni, ezért bele is bukott a történetbe. Ellenben, Gattuso el tudta kezdeni leszorítani a kapott gólokat, és talán lehet is azt mondani, hogy nem bukott meg (teljesen), csak Maldiniék más stílusú edzőben gondolkodtak helyette, a többit pedig ismerjük. Pioli kezdése egészen katasztrofális, a koronazárlat és Ibra érkezése aztán alapjaiban írta felül az előzményeket. És igen, Ancelotti. Terim mestertől vette át a karmesteri pálcát a 10. fordulót követően, és igen, első 16 meccsén még gyengébben muzsikált, mint elődje (1.38 ppm versus 1.6). Mégsem rúgták ki, sőt, az utolsó 8 fordulóban 2.13-as pontátlaggal (írjátok fel ezt a számot!!!) repesztve behozta a csapatot az utolsó BL-helyre. A védelem hellyel-közzel rendben volt már ebben az első időszakban is, már akkor is ez volt a siker kulcsa. És persze akkor csak 18 csapatos volt a bajnokság, azaz 4 kötelező győzelemmel kevesebb volt, persze ez lehet, hogy igazából könnyítés volt.

Kinek miről mesél ez az ábra, ha bármiről is? Nekem arról, hogy egy edző első félszezonja akármilyen is lehet, a fő kérdés inkább az, fel tud-e mutatni valamilyen jövőbe mutató perspektívát, el tudjuk-e hinni neki, hogy az adott élethelyzetnek ő az embere. Ebbe pedig olyan anomáliák is beletartoznak, hogy a BL-t érdemlő félszezont (1,84 PPM) hozó Seedorf sem érdemelte ki a folytatás lehetőségét, egyszerűen azért, mert elveszítette a tulajdonos bizalmát.

Ad egyfajta ízelítőt, ki milyen erősségű kerettel dolgozhatott.

A bajnoki címet követő törvényszerű visszaesés a védelem szétesésével járt, a kapott gólok száma konstans nőtt Fonseca érkezéséig. Az általa hozott 1-es átlag sem nevezhető jónak, ha abszolút értékben tekintünk az ábrára, igazság szerint bajnokok sem kapnak gyakran olyan sokat, mint amennyit mi 21/22-ben. A támadójáték idén elég szürke, persze, nagyon nehéz lenne überelni a tavalyi „Bunyó karácsonyig, utána pedig tovább húsvétig és ballagásig” előadást. Igen, egyértelműen gyengébbek vagyunk, mint Pioli alatt, a tavalyi szezonhoz képesti 0.34-es PPM-csökkenés markáns, a számok abuzálása nélkül is tetten érhető. Ezzel együtt is, megsüvegelendő, hogy Fonseca erőfeszítéseket tesz a védelem helyretételére, engem nagyon frusztrált a tavalyi szezon, amikor arcpirítóan sok gólt kaptunk. A nagy kérdés az, hogy sikerül-e építeni erre a pozitív részeredményre, mert ez önmagában nem adja el a produktumot. Ez innentől hitvita, annyi azonban bizonyos, hogy a kiszivárgó hírek szerint a portugál Zorro nem tudja maga mögött az öltözőt, egyes meccseken kedvezőtlen állásnál olyan szintű lötyögések voltak felfedezhetőek, amelyek nem engednek arra következtetni, hogy a játékosok is hisznek ebben a projektben.

Eléggé hektikusan alakul a bűvös szám, annyi azonban bizonyos, hogy a piros pöttyel jelölt eddigi aktuális érték (1,63) semmire sem elég. A Lazio eddig nagyon erősen teljesít (2-es PPM a negyedik helyen), viszont tőlük azért várható némi visszaesés, és a Juventus, Fiorentina, Bologna trión sem látszik, hogy kilőnének az űrbe. Ha az esetek 80%-ában elegendő 75 egységre akarunk lőni év végére, akkor a jelenlegi teljesítményen fél ponttal kell javítani meccsenként (2,13, sárga pötty). Ha valaki felírta ezt a számot, akkor tudja, hogy Fonottégla egyik, jegyzett elődje nagyon hasonló helyzetben hajszálpontosan ezt a számot vágta ki, ami épp elég is volt az üdvösséghez, úgy, hogy egy Muntari-gól nem sok, annyival előztük az ötödiket a végén. A feladvány tehát nem lehetetlen, de az a bizonyos 0.5 PPM-es javulás azt kellene, hogy jelentse, hogy hat meccsenként egy betlit winbe kell fordítani, ez pedig nem tűnik triviálisnak, hogy menni fog.

Az esetleges adathibákért elnézést kérek, de azért azt gondolom, hogy materiális téves állítást nem tartalmaz a fenti. Szívesen veszek alternatív értelmezéseket vagy akár relevánsabb ábrákat is a kummantok között! Kellemes ünnepeket továbbra is!