Pajtások, vasárnap délben megabáltuk azt a sonkát. Igazi háziasra sikerült, mondhatni agglegényesre, a szépérzéknek itt sok szerep nem jutott. El lehet mondani, hogy semmi olyat nem láttunk, amin meg kellene lepődnünk, akik különösebb elvárások nélkül követik ezt a sehova sem tartó szezont, nem akadhattak ki. Akik többre, összeszedettebb játékra, odakúrósabb motivációra számítottak, azok csalódhattak. Azok meg, akik szerint ez egy nagy diadal, egy lépés a fény felé, a Milan-szív feltámadása, azok beírhattak egy pirospontot Conceicao mesternek. Hajtás után nagyon röviden összevezetünk.

2014 szeptemberében már egyszer felszolgálták nekünk ugyanezt a sonkát, igaz, azt még laokóiniabb körülmények között, akkor 5-4 lett, nem ilyen sablon 3-2. Tessék, Pálka mester tollából, sok szeretettel! A kedves Szerző akkor Ménezt dicsérte, aki lekormolta a hazai védők púzóját, továbbá Muntari és főleg Poli futómunkájával is elégedett volt (főleg utóbbiéval), bár azt hozzátette, hogy elég sok terület maradt mögöttük szabadon. Kergették csak azt a nyomorult pöttyöst, szerencsétlenek. Szegény Bonera (Ikon!) lett lehúzva, kaptunk róla két gólt, kettőt viszont nem, azt azért fel lehetett volna hozni a javára. Ellenberger Jack klasszisgólt vert, és a Civic is dübörgött. Nagyon vicces visszaolvasni, íme, egy tetszőleges random mondat:

„Reméljük, hogy Van Ginkel beilleszkedésével, és idővel helyreáll ez a csapatrész is, mert arra nem szabad alapozni, hogy majd mindig többet rúgunk, mint kapunk.”

Nos, a jó Marco még mindig aktív, karrierje javát a PSV-ben húzta le, 91 meccsen 31 gólig jutott, ami egy teljesen kellemes mutató. Igen, 2021-ig a Chelsea internacionalista élcsapatát erősítette, már akkor is tudtuk, honnan lehet első osztályű sárga címkés áruhoz jutni. És igen, most a nagyszerű Vitesse egyesületét erősíti, még csak 32.

A kurgánszkij húskombinát terméke. Az értékelés szerint elég szar.

Ha már Balage kolléga Stahl konyháját idézte meg, folytassuk a kulináris élvezetekkel! Mit lehetne elmondani erről a szeméttelep mérkőzésről? Nem volt jó, de most épp úgy alakult, hogy nyertünk. Nem számított, hogy a tizenhatodik Parma egyáltalán nem tikitaka kompatibilis hátsó alakzata röhögve át tudta passzolni a nevetséges letámadásunkat, hogy Cancellieri ellenünk lövi összes bajnoki gólját, mind a kettőt, hogy a csilliárdbaloldalunk annyira híg fos, hogy tiszta maradna utána a szűrőpelenka, hogy mindenféle tetszőleges Eger ostroma jelenetek játszódnak a kapunk előtt. Mert hála a Jóistennek, Rén egyenlítése végre makulátlan volt, Csokimukira meg csak ijesztően pattogott rá a labda, de a kezezés és a les gyanúját is kiállta a gólja. Calabria és Conceaicao duettjét mondjuk nem gondolom túl, mindketten igazi déli, tűzrőlpattant karakterek Reggióból, a lá Gattuso, a csata hevében két ilyen gyorsan felforró Láng Pista könnyen egymásnak ugorhat, anno Gatta is odamondogathatott ezt-azt Ancelottinak, csak az egy nagyon másik szint volt. Azért Pavlovic nagyon komolyakat hentelt, imádtam, ahogy pattogott le róla mindenki, mint egy szakmunkássiheder, aki beszállt a nulladikos humángimisek labdázgatásába. Kit nem osztottam még ki? Ja, Morata szántott, mint az ökör, valaki igazán akaszthatna egy aranykalászos koszorút a nyakába. Jóvicc meg beállt, de minek, csak türhóskodni tud. Bartos Cs. viszont szép munkát végzett, oszlopos szerepe volt a győzelem kibrusztolásában. Nem irigylem egyébként a kettes számú luzitán Mistert, pisloghat, mint Csercseszov Kazahsztánban, amikor cserélnie kell.

Viszont, ez csak 3 pont volt, jól mutat a tabellán. Conceicao eddig 4 bajnokin 7 pontnál jár, közel van hozzá, hogy hozza Fonseca utolsó 5 meccsén elért 8-át, kár, hogy épp a Madonnina következik. Előtte viszont egy nagyszerű zágrábi túra, ahol kell a 3 pont, idegenben nem elég az x.

Csapataink továbbra is harcban állnak!