Pajtások, több szempontból is tabudöntő mérkőzésnek lehettünk szemtanúi — csomó olyan jó dolog történt, amihez nem voltunk hozzászokva mostanában. Több új igazolás is bemutatkozott, több-kevesebb sikerrel. Győzelmünkkel pontszámban beértük, és a tabellán megelőztük a BL-résztvevő, jelentős nagyváros Bologna csapatát, és magabiztosan tartjuk magunk mögött az aggastyán Ranierivel feltámadt fővárosiakat. A jövő szerdai BL-playoffra sikerélménnyel felvértezve utazhatnak Conceicao fiai. És nem utolsósorban, láthattuk „messzire szakadt” hazánkfiait, a legendás, gyakran visszasírt De Sírót, a kiváló, sokat emlegetett Vaskezet és a még biztosan visszatérő Hadnagyot is. Hajtás után nagyon röviden összegereblyézzük a tri puntit.

CLEAN SHEET

Utoljára még december 20-án jött össze Veronában. Érdekesség, hogy a kis toszkánokat oda-vissza kapott gól nélkül tudtuk megverni, de ez nem a mi faszaságunk, hanem annak a jele, hogy nem sok keresnivalójuk van az A-ban. Ha valakinek olyan sejtése van, hogy ez lehetett Conceicao első ilyen esete a Milan padján, akkor az jó helyen kapisgál. Egyébként sok helyzetük nem is volt, a legveszélyesebb talán az volt, amikor a Hadnagy szépen kibirkózva a lövőhelyzetet nagy erővel a jobb kapufára bombázta a bogyót. Volt azért 2-3 ígéretes lövőhelyzetük, de ennyi, kontroll alatt tartottuk a meccset. Tomori vicces (teljesen értelmetlen mert les volt, mert volt még biztosító ember, mert nem Jaap Stam üldözte Sevcsenkót) kiállítását leszámítva semmilyen komolyabb oblákságot nem láthattunk a hátsó alakzattól. Sok ilyet még.

ÉRTÉKELHETŐ CSATÁRTELJESÍTMÉNY

Chile fővárosa kiválóan mutatkozott be: fogta, és bebaszta. Semmilyen oldalfasz, sarkazás, kiugratás, színezem, biszem-baszom, hanem egyszerűen, prosztón, pőrén és szégyentelenül bekúrta a lasztát a kapu jobb oldalába. Lórúgásszerűen, energikusan, ellentmondást nem tűrően, a kapusnak esélyt sem adva. Régebben egy ilyen mellett nem álltunk volna meg, de ma már egy prima puntaként viselkedő prima punta is nagy dolog.
Sok ilyet még.

IMPACT SUB

Ez nem egy hetedik nem, bár az is lehetne. A Portói Bikavér megállapította, hogy az első 45 percben az általa felrakott kezdő csoffadt lófaszra nem sok, annyira sem volt képes. Ahelyett, hogy megkérdezte volna őket, hogy szerintük tudnak-e esetleg ennél többet is, egyszerűen belecserélt hármat, rögtön a szünetben. És láss csodát, America Great Again 2 asszisztot szórt, egyik szebb volt, mint a másik. Rafa egyre jobb befejezésekben, most okosan a földre pattintott fejesével Vaskéz nem tudott mit kezdeni, Szántó pedig bebiztosította a győzelmet. Nem mondom, hogy ki vagyok hegyezve az ilyen első félidőkre, annál is inkább, mert bele is aludtam, annyira szar volt. (Korán is keltem, de ez most nem érdekes.) Azért az mégis rokonszenves jellemvonás Conceicaótól, hogy ő sem szereti nézni a szar focit, volt már olyan edzőnk is, aki színházrajongó volt, azaz úgy állt hozzá, hogy ha Bánk bán mindig a 3. felvonás 20. percében hegyezi meg a Csárdáskirálynő tarsolyát, akkor ő is törekszik az ütemes menetrendhez. De, ha lehet választani, akkor inkább ne játsszunk többet ocsmányul az első félidőben sem.
Sok ilyet még.

Mindenki legnagyobb örömére, a kiválóan elvégzett munka jutalmaként, ismét lesz hétközi! Gyertek majd akkor is, addig is FORZA!!!
Sok ilyet még.