Urak, kikaptunk az Allianz Arénában 3-1-re, és nem a Bayern Münchentől. Azt azért lehetett tudni, hogy ki fogunk kapni. Azt is lehetett tudni, hogy a Juve a lehető legócskább módon szeretné majd lehozni a meccset – ehhez képest még túl is erőltették magukat. Azt is lehetett tudni, hogy most jók vagyunk (a sokéves átlaghoz képest) – ehhez mérhetően sikerült is egy jó meccset játszani velük. Utoljára vagy 7-8 éve nyertünk náluk, pont Gatta volt a gólszerző. Ezzel akkor még ráérünk. Még azt se tudom mondani, hogy kár érte, mert nem az. Megpróbáltuk, ráncigáltuk az öregasszonybajuszt rendesen, aztán adott ponton azt mondták, hogy OK, akkor most ők jönnek. Csalódás emiatt ne legyen, ebben több nem volt. A kimondott cél a Bajnokok Ligája – indulás. Esélyünk van rá, nem sok, de van némi. Ezzel a játékkal, ezzel a sorsolással még jók lehetünk egy erős hajrára – a púposokkal már „csak” a kupadöntőben találkozunk, az összes többi csapat pedig verhető.