Whatever Erópa Liga # Milan v Empoli

Nohát, előttünk egy újabb mérkőzés, amely közelebb visz minket a megváltást jelentő nyári szünethez. Li Szin Cin úrék országlásának második meccse egyébként. Nyilván az Empoli úgy en block le van szarva, a lényeg, ami  mindenkit érdekel, az az, mi lesz itt nyáron, milyen jellegű mozgások várhatóak. És akkor el kezdenek repkedni az összegek. Ebbe én nem merek beszállni, mert az is hihetetlen, hogy ennyi pénzt össze tudtak gubázni az úriemberek, elég keményen tolják, és nem lenne racionális a lépésükről, ha megállnának ennyinél. De reméljük, azért senki sem fog éhen halni emiatt Kínában. A toszkánok látogatása meg maximum arról szólhat, hogy akkor innentől kezdve mindenki nagyon-nagyon meg szeretné mutatni, hogy mennyire is fontos lenne őt megtartani ehhez az új projekthez. Meglátjuk.

A prioritások azért már most látszanak, ha minden igaz, akkor hamarosan leülnek a Raiola úrral, azzal az utolsó tetves csatornapatkánnyal Giggio ügyében. Hajrá. (Hátha erre is van receptjük, nem csak a kutyára.) A Deulofeu gyereket nagyon mondogassák még, hogy itt akarják tartani, nyilván nem lenne rossz, de akkor ezt a Barcával kell lemeccselni. Most mondják itt, hogy a 18 millió kevés érte, én nem  értem, hogy miért, de sose hirdettem, hogy értek hozzá. Nyilván arra kéne lőni, hogy kerüljünk vissza a BL-be, de üstöllést! Persze a pénz önmagában ezt nem oldja meg, lást a kuzinokat, akik elbasztak egy laza 100-ast, hogy mögöttünk lehessenek. Vagy a Fassone úr korábbi tevékenységét, e senkit sem szeretnék megijeszteni.

Én azzal is bőven meg lennék elégedve, ha a mostani versenytársakat le tudnánk rabolni (Atalanta, Lazio, Fio whatever), a nagyobb célokhoz azért még nagyon-nagyon össze kell szednünk magunkat, és jól kéne dolgoznunk nem is keveset. Rátérve a meccsre, az Empoli egy atomhulladék, ütni kell őket, akkor is, ha nem szoktak ízleni nekünk. Giggio véd, a gólerős Zapata-Romagnoli páros lesz a közepe, a kevésbé zseniális Calabria-De Sciglio duó pedig a két széle. Vangioni sincs azért kizárva, ami nem meglepő. A tengelybe Sosa kerül, hozzá Ferenc és Pasa csatlakozik. Az elejében az egyedüli meglepetés Gyula, Suso és Deulofeu a fix fixe. Nyerjetek, gyerekek. FORZA!!!