Címkearchívumok: serie_a

°4 Giornata: Sassuolo-Milan 0-0 – #IdegenbenMégMindigJóAzX

Az, hogy mire, az már egy másik kérdés. A szezon végén majd erre is választ kapunk.

Elég lagymatag volt a meccs, sajnos nem pörögtük túl, a rotálás sem segített. Túl vidám biztos nem volt, de nagyon elkenődni sem érdemes. Pláne, hogy szombaton derbi és egyébként is heti két meccs. A mercato is hamarost zárul, bár az kérdés, hogy ez minket mennyiben érint. 

Bármennyire is nullnull, néhány vidámabb gondolat. Kjaer visszatért, egész rendben volt, mindenképpen jó volt látni. Maignan óriási tanár, ez a mostani tizenegyesbűvölés elsőrangú volt.  Adli bemutatkozott, egészen lelkesen, biztatón.

Nyugis mercatozárást mindenkinek, aki pedig betippeli, hogy ki lesz az új Thiaw, annak a szerkesztőség a Palletta d’Oro virtuális emlékéremmel fejezi ki elismerését.

Szelávi # Milan 0-0 Torino

Hölgyek-Urak, ilyen is van. Amikor kibukott, hogy a riválisok nem nyertek, már lehetett sejteni, hogy ennek most fakereszt. Elég nagy szenvedés volt – ez nem is kérdés – elég kínos volt szembesülni vele, hogy ezek sincsenek sokkal hátrébb, mint mi – a pályán sem, nemcsak a tabellán – de hát, ha valamikor, akkor ez most épp belefért. Nyerni éppen nyerhettünk volna valahogy, Kotró begyömöszkölhette volna a szokásos kis gólját a hajrában, de ez most nem jött össze, mintha tényleg meg lett volna előre írva. És még ki sem kaptunk, pedig akár ez is összejöhetett volna, láttunk már példát arra is gazdagon. Fájni így ennek most nem szabadna, remélem, már el is felejtettétek. Javítani mindig lehet, miért pont most ne lehetne, jövő kedden Pippó irgalmatlan szenny Bolognájához megyünk, és még Gatta szája sem sírhat, hisz lesz elég idő pihenni a ciprusi joga bonito után. Hajtás után a végéig lehet tekerni. Continue reading

Karcolt, a bukéja gyász lett, de legalább ütős volt # Lazio 1-1 Milan

 

Hölgyek-Urak, nehéz értékelni a tegnapit. Egyfelől, meglepően helyrén helytálltak a srácok, sőt, egészen a 94. percig vezettek is, egy hajrában szerzett, mákos gólnak köszönhetően. Mindezt úgy, hogy feneketlen kút mélységben voltak az esélyeink a meccs előtt, köszönhetően a raklapnyi sérültnek. Viszont csak bassza az embert, hogy csak sikerült elbalfaszkodni a végét, és nem sikerült egy kurva nagyot odapiszkítani „legnagyobb” közvetlen riválisunk csüdjére. Annyira kevésen múlt. Rutintalanság? Karma? Nem tudom, ha „pártatlan szemmel” tekintjük a történteket, egy pontnál többre nem nagyon szolgáltunk rá, a hazaiak pedig teljesítményükkel bőven kiérdemelték azt az egyet. Persze ez ilyenkor nem boldogít senkit. Egy biztos, ez a Lazio bőven üthető, előzhető kategória, nincs más dolgunk, mint hozni a „kötelezőket”. Hajtás után nagyon rövid összegzés olvasható. Continue reading

Szorít a csizma # Lazio v Milan

Hölgyek-Urak, ez most tényleg fontos lesz. A Lazióhoz látogatunk az Olimpicóba. A tét a negyedik hely. A 13. forduló zárásáig biztosan, de könnyen lehet, hogy ezen fog múlni. Kérdezzétek meg a kuzinokat, tavaly ők itt viccelték meg a Coccolinót, igaz, az az utolsó kör volt. Az előjelek egy picit horzsolnak, a bukik már oda is dobták az ellenfélnek a partit – 1.7-es szorzóval adják a hazait, el is mennek a picsába, díszlépésben. Lehetne nyöszörögni azon, hogy ennyi sérülttel így meg úgy, én azt mondom, bízzunk Apánkban, aki azt mondta, magabiztos, jó meccset fogunk játszani. Legyen is így. Biztosan emlékeztek, nem egyszer meggyomroztak már minket arrafelé, de most mi csak azért se készüljünk így, ha már „mindenki” ezt várja. Hajtás után röviden felvezetjük az esti métát.

Continue reading

Nem is mi lennénk, ha… # Milan v Genoa

Kedves Olvasók, az első fordulóból elhalasztott griffkopasztásra ma este kerül sor, fél kilences kezdéssel. És akkor le is megy a tizedik forduló. Ki kell mondani, van egyfajta szimbolikája a történetnek. Ha sikerül legyűrni a vendégeket, akkor bizony ott fogunk vigyorogni a 4. helyen, tíz forduló után, úgy, hogy nem lesz olyan érzésünk, hogy túl sok pontot nyertünk volna a tombolán, ezekért bizony keservesen megdolgoztak a srácok. És ha nem jön össze, akkor „csak” egy újabb világvége, és a méltó 6. hely, ami nekünk jár. Az ilyeneket nem szoktuk behúzni, kínosan betartjuk, meddig ér az árnyékunk. A válogatott meccsek utáni kört eddig erősen felemás teljesítménnyel hozzuk, aki ebből jósolni tud, az biztosan tud olvasni a disznók beléből is. A Genoa egyébként korrekt kis fiókcsapat, legalább a San Siróban nem szoktak megverni minket. Persze a döcivel sem vagyunk sokkal beljebb. Ők sincsenek egyébként világbajnok formában, két pontot hoztak a zebrás szafari kalandokból. Hajtás után roppant vékony felvezető.

Anno

Continue reading

Női kézilabda # Milan 3-2 Sampdoria


Hölgyek, Urak, jól jöttünk ki a sok rohanással, hibával, esztelenséggel tarkított meccsből.  Próbál neki örülni az ember, csak nem fér a fejembe, hogy miért kell még mindig itt tartanunk. Teljesen esetleges volt az egész. Ebből nem lehet rendszert csinálni. Illetve, dehogynem lehet, csak akkor minden harmadik meccset nyerjük majd meg. (Nagyjából itt tartunk most is.) Én sok mindent megértek, tényleg nagyon sok mindent, és nem is azzal van a bajom, hogy tele vagyunk lyukakkal. Hanem inkább az fáj, hogy nem látszik kiút ebből az őskáoszból. Pedig – becsületére legyen mondva – Gatta próbálkozik, de ez még mindig nagyon messze van a valamitől is. Suso második próbálkozásra már eltalálta, a Fed meg nem tartott kamatdöntő ülést, ezért nem mozgott szeszélyesen a Dollár. Ennyi röviden, ennyin múlott. Hajtás után egy szuszra értékelünk, hisz már nyakunkon a genoai viadal második felvonása. Continue reading

Vernyák off # Milan v Sampdoria

Pajtások, pajtásnők, majd akkor kezdjünk el  szontyologni a tócsa felett, ha valóban a földre borult az a keservetös tejeskancsó! Volt most gyorsan egymás után két világi szenny-genny, szar-szutyok-ótvar pöcskenőcs meccsünk, az igaz. De ezekről ennyit és többet ne. Még semmi sem veszett el, hisz mi lett volna meg?! Más szempontból, ha október végén még azért nem Szevasz topol a negyedik hely, akkor azért annyira mennydörgősen kibaszottul de kurvára mennyire még nem lehet elbaszva minden. Persze most az kell, hogy holnap este ékes példával tétessék zárójelbe mindaz, amiről szó volt. A lehetőség adott, a feladat megoldható, a körülmények legalább kielégítőek. Ezt meg lehet csinálni. És meg is kell. Hajtás után szűkre szabott felvezetés. Continue reading

Etapzárónak tökéletes # Milan v Chievo

Gyerekek, egy kiváló képzésen veszek részt, és nagyon unom. Az egyetlen izgalom majd az lesz, hogy aláírom majd a katalógust egy nagyon kedves kolléganőm helyett is, aki történetesen a közvetlen közelemben van a névsorban. De még legalább egy óra, mire a Tanárnő elindítja a papírt. Hát micsináljunk addig, pont belefér az időbe az aktuális hétvégi fércművem. Úgyhogy hajtás után a félelmetes Chievo elleni csörte beharangját olvashatjátok, egy piciny visszatekintéssel az AEK-meccsre, amit nem is láttam, a gólokat leszámítva. Annyi viszont elég is volt. Na akkor hajrá, nosza!

Continue reading

Elnyerték méltó büntetésük # Sassuolo 1-4 Milan

Hölgyek-Urak, végre lesújtott a magyarok istene: megalázó vereséget mértünk az undok Sassuolóra, a tetves Makita Parkban, csak, hogy érezzék, miről van szó. Kellett és régóta kijárt ez már nagyon. Annyiszor beledöngölték már az orrunkat a szarba, hogy ideje volt jól meggyomrozni és a saját hányadékukban megforgatni őket. A 4-1 egy teljesen korrekt eredmény! A Juvét kéne így legközelebb. Váratlanul jött ez a nagy kiütés, cserébe annál jobban esik. Nekik is 🙂 Valóban, először arról volt szó, hogy tartalékosak leszünk, és eddig sem gyűltek a pontok mostanság, aztán egyszer csak bekurblizták a srácok az úthengert. Tisztában vagyok vele, hogy nem fogunk innentől sem 4-1-re nyeregetni vendégként, viszont nagyon jó helyre tették a srácok az ikszet. Hajtás után rövidre szabott örömködés, hisz hétfő reggel mindenki megváltja a világot melókában, isikében, ugye.

Continue reading