Címkearchívumok: serie_a

°19 Giornata: Empoli – Milan

Most, hogy mindenki kiheverte a nagyon boldog Újévet, és lassan visszaszokunk a dolgok normális, kevésbé ünnepies és petárdás mederébe, itt van kedvenc csapatunk újra, vagy a 2024-es évben legalábbis bajnokin először, méghozzá egy vasárnap déli étvágycsinálóval. Papíron jó sorozatban, jó formában vannak a srácok, így minden jel arra mutat, hogy ennek folytatódnia kell a Carlo Castellaniban is. De igyon a medve bőrére az, aki még nem látott falon pókot a fától az erdőt.

Continue reading

°17 Giornata: Salernitana – Milan: Obligát elő-bejgli

Pajtások, az évben utoljára vendégségbe megy a kedvenc csapatunk péntek este, mint valószínűleg a legtöbbünk ezen a hétvégén, és míg mi a kötelező bejgli- és nehézétel-pusztításunkat kétséget kizáróan siker és némi puffadás fogja koronázni, úgy a Milan a festői salernoi kalandja is egyértelmű előjelekkel kecsegteti a kellően összezavart szurkolókat. Összezavarhatja ezen hősies szurkolótábort ez a bevezető, az Afcon nevezések, a Szuperduperliga kiírása, vagy akár Pistabá aktuális taktikai megújhodása is, de csüggedni semmiképp sem szabad, a táncdalfesztiválon csak mi jöhetünk ki győztesen, hiszen Zlatyó személyében újra nálunk a lédi miszter kárnevál! Salerno, Sanremo, egy kutya!

Continue reading

Ac Milan-Monza 3:0

Ha valakit megviselt volna a Vasárnap déli kakashere pörkölt vagy a szuvidált malacpofa, akkor itt volt levezetésnek ez a kellemes Monzai élmény. Könnyed kis ebéd utáni ejtőzés.

Jó volt nézni ezt az első félidőt. Rögtön kezdtünk is egy Giroud fejesel. Ez még elkerülte a kaput. Viszont utána olyan dolog történt, ami már rég nem egy játékosunk gondolt egyet, aki egyébként nem Leao vagy Theo volt. Kicselezett három védőt majd Di Gregorio lábai között a kapuba gurított szép volt Reijnders. Amúgy igaza van Pistának, ha ilyet is tud jobb minél távolabb tartani a kaputól a fair play szelemében.

Ezután picit lankadt a figyelem és a visszatérő viking vezérnek kellet már is a saját kapuja előtt parádézni olyannyira, hogy majdnem sérülés is lett belőle, de szerencsére ezt itt még megúsztuk. Nem úgy, mint mindenki kedvenc Pobegája. Ő már nem volt ilyen szerencsés, érkezett is a helyére a nap egyik hőse Simic.  Igen Simic 18 évesen debütált a San Siroban ráadásul rögtön tette mindezt egy igen komoly teljesítménnyel. A védő munkájára sem lehetett semmi panasz a gólja pedig egészen pazar volt. Reijnders passza Leaonak zseni, majd Leao megindulása és középre gurítása az ott érkező tömegbe szintén.

Meg is volt a második innentől kezdve már mindenki a szünetet várta kivéve Pulisic aki még a hajrában bemutatott egy parádés tekerést Di Gregorio itt már csak a legendás Sanyit megszégyenítő szemelverést tudta alkalmazni. Sajnos működőt és a kapufa kisegítette.

Ami még érdekes lehetett ebben az első játékrészben az a formáció volt. Nem tudom jól vettem e, ki de szerintem az első félidő jó részét 3-4-3 hadrendben játszottuk. Ez pedig nagyon is fekszik több játékosunknak is, én leginkább ennek tudom be ezt az első félidős parádét. Kjaer a háromfős védelem közepén a vezér egyéniségével és a hosszú labdáival nagyon is jól nézhetne ki. Theo és Florenzi is szárnyvédő poszton kiválóak. Az utóbbinak az első félidőben kettő nagyon komoly helyzete is volt. Leao ezt a fajta szélsőjátékot nagyon éli pláne mikor Theo tud mellette rohanni.  Illetve Loftus és Reijnders is nagyon jól nézet ki ebben a picit szabadabb szerepkörben.

A második félidő már sokall gyengébbre sikerült. A mi részünkről ez érthető kettő gólos előnyben, a Monzától viszont kicsit többet vártam volna. Így is sikerült majdnem összehozni nekik egy gólt Colpanit sikerült teljesen üresen hagyni az ötös körül az első lövésébe még Tomori piszkált bele valahogy, viszont a másodiknál már csak az isteni Mikeon múlt, hogy nem jött az a szépítés.

Ettől aztán annyira zavarba jöttek a srácok, hogy gyorsan meg is rúgták a harmadikat. Megint Reijnders kavargatott és osztott ki egy tökéletes passzt Giroudnak. Aki szépen és rutinosan készítette le a teljesen üresen várakozó Okafornak jött is a harmadik.

Ezután Giroud akár még a negyediket is meglőhette volna, csak hát van az a bizonyos egylábas szabály. Miszerint ballal nem ér.

Itt akár már tényleg vége is lehetett volna. De Sajnos nem így történt még mindenképpen meg kellett várni, ahogy Okafor is lesérül megint… Szóval egy könnyed kis déli meccs volt ez, viszont még ezen is sikerült összehozni két újabb sérülést Pobega és Okafor megint pihenhetnek egy kicsit.

Összességében ez a három gól szépen mutat, azt viszont, hogy ez most csak egy meccses csoda volt vagy esetleg megint elkaptak valamit a srácok majd később fog kiderülni. Mindenesetre én személy szerint ezzel ma elégedett voltam kellett már egy ilyen is nagyon.

°12 Giornata: Lecce – Milan: Hogyan ne legyünk gasztroblog?

Párizsi után lencse. Ezt sajnos muszáj volt leírni, ezúton is elnézést a jóízlésű kedves olvasóktól, de az eddigieket tekintve mégsem szakadhat meg a blogos gasztroforradalom, és egy borús, esős novemberi hétvégén mégiscsak jobban esik otthon ülni a kandalló mellett – és bosszankodni, hogy csak füstöl, de az istennek nem ég a tűz, rossz volt a fa, hát tiszta nedves, már megint milyen tüzépről hozta az após ezt a szart? -, vagy épp kötényben állni a konyhában, miközben lélekben Stahl Judit és Borbás Marcsi ölelő karjai között kevergetjük a pörkűttet, simogatjuk a lábast, mint a Zsír fejéről bezuhanó labda Dollár lelkét, ahogy lebiggyesztett szájjal szedi ki a hálóból, de közben legbelül végülis örül, mert az igazi csapata nyerésre áll!

Continue reading

Napoli – Milan: 2-2

Urak, itt egy egész huszáros első félidő után egy kimondottan huszártalan második következett. Javuló játékkal, rossz helyzetkihasználással, majd a szokásos cserékkel. Sok-sok vegyes véleményt szül a szurkolói lélek a már-már megszokott 100 percnyi érzelmi hullámvasút alatt. Megpróbáljuk most a lehetetlent, azaz emészthető karakterszámban összefoglalni azt, amit láttunk, és éreztünk a meccs közben és után.

Google Translate: A man who has won everything in his career, at 37 years old, in this state.
Continue reading

°9 Giornata: Milan – Juventus: Megfogadtam, hogy többet nem fogadok!

Sok dolog vonja el mostanában a figyelmet a fociról Olaszországban, megannyi poénnak és még több komoly pénzügyi büntetésnek, pernek, valamint eltiltásnak megágyazva ezzel. Nyilván mindenki olvasta, olvassa a folyamatosan napvilágot látó újabbnál újabb híreket a fogadási csalásokkal kapcsolatban – és tegye fel a kezét, aki úgy istenigazából meglepődött, hogy 1) gazdag hülyegyerekek baromságokat csinálnak, és 2) van egy fekete-fehér pólós spicli, aki borítja az asztalt. Én sem lepődtem meg, maximum szerencsétlen Tonhalon. Itt a piaci rés most, hogy alapozó pénzügyi, makro-, és mikroökonómiai képzést tartson végre valaki a milliomos suhancoknak!

Continue reading

°4 Giornata: Sassuolo-Milan 0-0 – #IdegenbenMégMindigJóAzX

Az, hogy mire, az már egy másik kérdés. A szezon végén majd erre is választ kapunk.

Elég lagymatag volt a meccs, sajnos nem pörögtük túl, a rotálás sem segített. Túl vidám biztos nem volt, de nagyon elkenődni sem érdemes. Pláne, hogy szombaton derbi és egyébként is heti két meccs. A mercato is hamarost zárul, bár az kérdés, hogy ez minket mennyiben érint. 

Bármennyire is nullnull, néhány vidámabb gondolat. Kjaer visszatért, egész rendben volt, mindenképpen jó volt látni. Maignan óriási tanár, ez a mostani tizenegyesbűvölés elsőrangú volt.  Adli bemutatkozott, egészen lelkesen, biztatón.

Nyugis mercatozárást mindenkinek, aki pedig betippeli, hogy ki lesz az új Thiaw, annak a szerkesztőség a Palletta d’Oro virtuális emlékéremmel fejezi ki elismerését.

Szelávi # Milan 0-0 Torino

Hölgyek-Urak, ilyen is van. Amikor kibukott, hogy a riválisok nem nyertek, már lehetett sejteni, hogy ennek most fakereszt. Elég nagy szenvedés volt – ez nem is kérdés – elég kínos volt szembesülni vele, hogy ezek sincsenek sokkal hátrébb, mint mi – a pályán sem, nemcsak a tabellán – de hát, ha valamikor, akkor ez most épp belefért. Nyerni éppen nyerhettünk volna valahogy, Kotró begyömöszkölhette volna a szokásos kis gólját a hajrában, de ez most nem jött össze, mintha tényleg meg lett volna előre írva. És még ki sem kaptunk, pedig akár ez is összejöhetett volna, láttunk már példát arra is gazdagon. Fájni így ennek most nem szabadna, remélem, már el is felejtettétek. Javítani mindig lehet, miért pont most ne lehetne, jövő kedden Pippó irgalmatlan szenny Bolognájához megyünk, és még Gatta szája sem sírhat, hisz lesz elég idő pihenni a ciprusi joga bonito után. Hajtás után a végéig lehet tekerni. Continue reading

Karcolt, a bukéja gyász lett, de legalább ütős volt # Lazio 1-1 Milan

 

Hölgyek-Urak, nehéz értékelni a tegnapit. Egyfelől, meglepően helyrén helytálltak a srácok, sőt, egészen a 94. percig vezettek is, egy hajrában szerzett, mákos gólnak köszönhetően. Mindezt úgy, hogy feneketlen kút mélységben voltak az esélyeink a meccs előtt, köszönhetően a raklapnyi sérültnek. Viszont csak bassza az embert, hogy csak sikerült elbalfaszkodni a végét, és nem sikerült egy kurva nagyot odapiszkítani „legnagyobb” közvetlen riválisunk csüdjére. Annyira kevésen múlt. Rutintalanság? Karma? Nem tudom, ha „pártatlan szemmel” tekintjük a történteket, egy pontnál többre nem nagyon szolgáltunk rá, a hazaiak pedig teljesítményükkel bőven kiérdemelték azt az egyet. Persze ez ilyenkor nem boldogít senkit. Egy biztos, ez a Lazio bőven üthető, előzhető kategória, nincs más dolgunk, mint hozni a „kötelezőket”. Hajtás után nagyon rövid összegzés olvasható. Continue reading