Nagyon ad a gép # Lazio 0-0 Milan*

Kedves Olvasók, bejutottunk a Coppa Italia döntőjébe, sorozatban a második szezonban. A Lazio elleni szerdai elődöntőben taktikus játékkal, nagyot küzdve, a megfelelő pillanatban szerencsével is megáldva végül is csak túl tudtunk jutni ezen az akadályon is. Talán a koncentráció volt az a faktor, amivel az ellenfél felé tudtunk nőni, játékban inkább a kékek mutattak többet. Persze nem lehet ok nélküli, hogy két meccsen is lenulláztuk a támadógépezetüket. Egy kifejezetten gólerős bandáról van szó, valamit tudnunk kellett. Ezzel kvalifikáltuk is magunkat az Európa Liga 2018/19-es kiírására, ollé. A döntőt meg majd meglátjuk, a BL-ből idejekorán kiesett, ezüstérmes Juventus biztosan vért fog inni. Vagy totális apátiába süllyed 🙂 Hajtás után szűk szavú értékelő szavak.

Nem piramis

Egészen valószerűtlen, hogy ezt is meg tudtuk csinálni. Valahogy most nem tudunk semmiből sem rosszul kijönni. Az odavágón is inkább a cinegék aktívkodtak, nekünk nagyon jó volt 0-0. Persze, múlt héten hosszú évek után végre ismét megtapasztaltuk, milyen érzés bajnokit nyerni az Olimpicóban. Eléggé a fonákjára került minden, nem ehhez vagyunk mi szokva. Az például, hogy ennyire kevés gólt kapunk, nekem egészen hihetetlen. Teljesen új érzés, amikor látod, hogy hiába keverget a Lazio, csak keresik a rést, de nem találják. Az újak közül Bonucci most már a pályán is vezér,  Biglia pedig elkezdett pofátlanul hatékonyan játszani ott középen, előre is, hátra is. Kessie pedig most már kezd valóban hasznos tagja lenni a csapatnak, nem csak annyi már, hogy bivaly erős, piszkos gyors, csak nem megyünk vele semmire. Mekkora zseniális edző ez a Gattuso 🙂

Bravúrok nélkül is lehet tiziket védeni

 Ahogyan peregtek le a percek, úgy vált egyre valószínűbbé, hogy csak tizikkel fogunk tudni keresztülmenni a Lazión. Most eléggé mélyen játszottunk, annyira nem volt benne a gól a csapatban. Jól bírják a srácok – egyelőre – mintha csak 12-13 ember lenne rajta a Maestro papírján. A tizipárbajban kijött a fáradtság mindenkin, ennyire szar tizik tömegesen nem véletlenül, és nem is a tét miatt születtek. Viszont mégis mi tudtuk megbreakelni a Laziót, hátrányból. Van itt valami nagyon jó értelemben vett falkatudat, csapatként mozgunk, lehet ragozni, de többet mondani nehezen.  Olyanok kezdünk lenni, mint a tolószékből kikecmergett Rambo, aki egyenként felkeresi az összes kisköcsögöt, és helyre teszi őket. Következik az Inter 🙂