Tavaszi fáradtság # Bologna v Milan

Urak, 3-kor pályára lép a Milan Bolognában. Kb. mindenki leszarja, ugye? Hát igetvn, tavasz lett, a hőmérséklet emelkedésével lelohadt az impulzus. Gyönyőrű szép kora nyári időnek örülhetünk, egy hosszú hétvége keretében, sporteseménynek ott volt a jéghoki vb, aki jó focira éhezett, a hétközi meccseken megkapta, a csapatunk idei szezonja már full érdektelen, legalábbis a bajnokikat illetően és a kupadöntőt leszámítva. Mondjuk ki, lehúztuk az elmúlt évet is a klotyón, a szokásnak megfelelően. Mivel lehet ilyenkor motiválni a csapatot ilyen helyzetben, Rino? “– Mindig 100%-ot várok el a csapattól. “A Bologna elleni mérkőzés egy bajnoki döntőként fogjuk fel “– kaptuk a választ Rinótól. – “Elvonultunk a Mecsekbe edzőtáborozni. A srácok éhesnek tűnnek, bizakodó vagyok” – folytatta.

Nagyon készültek a kis mőkusok

Azt gondolom, nem mindennap adatik meg a lehetőség, hogy bepillantást nyerhessünk a felkészülés mindennapjaiba. Át is adnám a szót a srácoknak, akik néhány szavas élménybeszámolóval tisztelték meg mindig naprakész szerkesztőségünket.

“Kalandos utunk volt, mindig meglep minket valami újjal a Mester. A fárasztó buszozás után mindenünk el volt zsibbadva, én hátul ültem a motornál, nagyon zúgott. Nem tudtam, mit akarunk a folyó partján az éj közepén. A Mester azt mondta, hogy úsznunk kell majd. Nem akartunk belemenni, de a kutyák nagyon ijesztőek voltak. Szerintem nem is volt mindegyiken szájkosár. Aztán fényeket is láttunk a túloldaról. Lőttek is ránk. A Mester kiabált, hogy siessünk. Végül be tudtam menekülni a túloldali rekettyésbe, de volt, akit majd kiír a doki 🙂 Utána nem emlékszem semmire, csak a táborra. A Mester leküldött kenyérért a faluba. Mondtam neki, hogy nem ismerem a nyelvet, de szerinte én itt  majdnem helyinek számítok. A boltban mindenki engem nézett, nagyon zavarban voltam. Ki is röhögött a debella eladőnő, mert lyukas szatyrot vittünk, ez még kínosabb volt, mint a 80. perc körüli kínos lesétálásaim a pályáról.”
(Kalinka)

A Dráva Európa egyik legtisztább vizű folyója

“A Mester engem küldött előre, mert olyan Che Guevara fejem van. Hiába mondtam, hogy mindig csak playstationüztem, max a térre jártunk le szipuzni, az intézetben pedig még fák sem voltak, ő ezt fel sem fogta. Féltem, hogy megint megtépi a szakállamat, inkább elindultam. Nehezen igazodtam ki a kapott térképen, sajnos még nem jártam az Országos Kéktúra ezen szakaszán. Nem vagyunk hozzászokva ennyi mozgáshoz, muszáj volt felszállnunk egy helyközi buszra. A Mester tajtékzott, de azt mondtuk neki, hogy futni tudnánk, csak a kövek miatt nem lehet. Végül erdészeti Ifával értük el a tábort, mert messze volt a bekötőút. Este elküldtük Iggyt nyulat fogni, de ő már erre sem jó. Végül mirelit halrudakkal oltottuk éhségünket, nagy kár, hogy otthon hagytuk a csere gázpalackot.”
(RR)

A jó levegőn lehet igazán regenerálódni

“Én még ilyen ótvar helyen nem jártam. Pedig nem voltam úrigyerek, vásárba jártam cigánykerekezni, vagy a kocsmába hegedülni a nagyapámmal. Nem hiszem el, hogy ennyire nincs pénze az önkorinak szúnyogirtásra. A parlagfűtől taknyunk-nyálunk összefolyt. A Mester bejött a tusolóba, és csalánnal csapdosta a seggünket. Le se mertem már hajolni a szappanért. Labdát egyszer láttam a 3 nap alatt, de Jack elrúgta a susnyásba. A Mester szerint a fasznak nekünk labda, nemhogy örülnénk, hogy itt még felezővonal sincs, legalább abban nem tudunk felbukni. Még egy ilyen hét bazdmeg, és elmegyek teknyőt faragni, én ezt már nem bírom idegekkel!”
(Suso)

Itt a Juve ellen is lehet készülni

“Engem nem vittek magukkal, a Mester szerint túl veszélyes lett volna.”
(Kessie)

Köszönjük szépen a Srácoknak a tartalmas élménybeszámolókat!

A Duna vízállása Paksnál 279 cm.

Tipp: apad.