Annyira borzasztó volt a Verona elleni, hogy azt inkább skippeltük is. Ha esetleg van valami spéci titkotok, akkor semmiképp se ezt a meccset válasszátok, mert biztos, hogy elkottyintjátok a helyett, hogy végignéznétek újra azt a 90 percet – no, hát így fordulunk rá a derbire.

Oké, persze: egy Madonnina mindig más. Ezen ha túllépünk, viszont ott állunk meztelenül és dicstelenül: vajon mi lehet az az eddigi három meccsünk alapján, aminek tükrében bizakodhatnánk az Inter ellen? Nincs a túloldalt sem kolbászból a kerítés, a Slavia elleni döntetlen a hírek szerint az öltözőt is megborította kicsit, aztán persze lehet, hogy mondjuk pont egy ilyen kemény szituáció hiányzik a mi dressing roomukból is – vagy csak rohadt jól menedzselik a kommunikációt, és az ilyenek nem szivárognak ki.

Udinese, Brescia, Verona – ez olyan trió a jelenlegi állapotában, amit gyakorlatilag fél szemmel is, ehhez mérten viszont utóbbi ellen az emberelőny sem volt előny, az elsőtől meg ugye sikerült benyelni egy lángost gyorsban. A hat pontot még el lehetne fogadni, de az, amit Giampaolo művelt ezzel a csapattal, az eléggé botrányos szint körül mozog. Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy vannak minőségbeli hiányosságaink, de hogy ennyire ötlettelen és sablonos legyen a játékunk, az már bizony nem egyenes következmény az első állításból. Eltelt lassan egy hónap a bajnokságból, azon túl, hogy Rebic beesett az utolsó órákban, nem a kezdőcsapatunk alakult ki az átigazolási időszak végén, tehát lassan azért egy negyed évet eltölthetett közösen a csapattal a Mister – és eddig nem úgy tűnik, hogy ennek bármi foganatja lenne.

És itt jön közbe az, hogy ez bizony egy derbi. Giampaolo ugye játszhatott Lanternákat, ami talán egy kis tapasztalatot jelenthet ezen a téren, és talán a játékosok is átérzik, hogy ez mit jelenthet nekünk: egy győzelem könnyen átlendíthet most bizonyos dolgokat, még ha az idő kerekét nem is fogja visszafordítani, és nem lesz újra három hónapunk, hogy betanuljunk egy-két taktikai rendet.

„Vincere e convincere” – azaz győzelem és meggyőzés, írja a CorSera, és nagyjából tökéletesen igazuk is van: Giampaolónak ugyanis nem csak győznie kellene ma, hanem meggyőznie is a szurkolókat, hogy valóban működőképes az, amit ő kitalált. Ráadásképp ott a szerdai, Torino elleni idegenbeli meccs, azaz gyorsan végigsöpörhet egy fekete sereg is a csapaton, ha úgy alakul.

Nagy változtatás nem várható, Biglia bent marad, Bennacer a padon kezd, Calabria helyét Conti veszi át a jobboson, és Leaót is irkálják, hogy bekerülhet Paquetá helyett – de komolyan meglepő lenne, ha ez a 4312 egyszercsak elkezdene működni.

Tipp: 1-1