Az elmúlt néhány meccs után újra és újra meg kellett tapasztaljam, hogy nagyon sokan még mindig rágörcsölnek a történésekre. Nem szabad. Ha 23. században élő japán hölgyek lennénk, akkor is drága éveket veszítenénk abból a várható 100-ból, de ez ugye  nem általános a blog törzsközönségére nézve. Lazítsatok. Ha nem is tudom, megmutatni, hogyan csináld, azért adok hajtás után néhány egészségügyi tanácsot, a szikét meg eldobom jó messzire, hogy ne fájjon senkinek semmi.

Nos. Ami az elmúlt hetek sajnálatos eseményeit illeti. Ilyen eredményeket a Cesena szállít. De a Cesena az még nálunk is sokkal szarabb. Mi tisztességes középcsapat vagyunk. Az pont arról szól, hogy vannak jobb meg rosszabb periódusok is. Szigorúan. Nyerünk kettőt, bukunk hármat. Vagy fordítva. Szaros palacsinta a menü, és mindent meg kell enni. Néha kicsit több a töltelék, néha kicsit kevesebb. Most úgy állunk, hogy erről a tányérról már elfogyott. De a következő fogás is csak ez lesz. Hozzá lehet szokni. Csak ne felejtsetek el fogat mosni!

Félév van. Ilyenkor szokták volt kiosztani a bizonyítványokat. Ugye milyen szadista tradíció? Sokan mégis erőlködnek mindenféle statisztikákkal. Ne foglalkozzunk velük! Majd ezért kapnak 15 év múlva gyomorfekélyt. Mindenki eldönti magának, kéri-e. Nekem nem kell. Foglalkozzon Pippo előrehaladásával az, aki akar. Én nem akarok.

Berlusconi. Hadd repkedjen arra, amerre akar. Nyugodtan jelentsen be, amit akar. Lehet rajta mosolyogni. Vagy nem kötelező elolvasni. Hadd simogassa meg időnként a játékosai buksiját. Az övéi. De nyugodtan szellőztesse meg időnként, hogy túlad a klubon. Vagy hirdessen ki új, ambiciózus célkitűzéseket. Semmi gond, nem kell vele törődni.

Galliani. Január van, mercato van, ilyenkor nagyon ártalmasak a nyilatkozatai a koleszterinszintre. Nem szabad rá odafigyelni. Inkább egyetek kocsonyát, az sokkal könnyebben emészthető. Régebben hülye voltam, és felhúztam magam rajta. Csak magamnak csináltam a bajt. De most már csak röhögök a vadabbnál vadabb neveken. Már amennyit felfogok belőle. Hallom, hogy nagyon közel vagyunk Pinot Noir leigazolásához. És akkor ez csessze el a napomat? Ugyan, kérem.

Pippo. Vagy a meccset nézed meg, vagy a nyilatkozatát olvasod el, de a kettő együtt olyan, mint egy marék Cataflam fél liter nemzeti pálinkára. Szegény összebalhézott egy picit a szenátorokkal, reméljük, minél hamarabb kibékülnek. Legyél olyan pozitív, mint Pippo, és akkor biztos állásod lesz a marketingszektorban. Hogy mást ne mondjak.

A játékosok. Nem szabad rájuk haragudni. Vagy ha másképp nem megy, akkor nyugodtan ki lehet hagyni egy-két meccset. Ők is ki szoktak. csak nekik muszáj a pályán lenni, mert arra kapják a pénzüket. De te azért egy fillért nem kapsz, hogy kidobod a tévéd a harmadikról, miközben artikulálatlanul üvöltesz. Úgyhogy csinálj akkor inkább mást. Mi ugyanitt leszünk, és pont ugyanilyen lesz minden, mint most, erről kezeskedem.

És akkor arról, hogy miért lesz jó a meccs. A rangadókon nekünk jobban szokott menni, mert kontracsapat vagyunk. Pluszban mindenki jól megkapta az ejnyebejnyéjét. Egy kicsit most majd összekapják magukat. A Lazio sem akkora ász. Fogatlan csövesek. (Tudom, még én is lehetek.) És a tranzitivitás is működött a Napolival. Van Ginkel kezdhet, Suso a padon. Kell ennél több? Na még egy tipp:
Lazio 1-2 Milan