Szerencsére már eleget hajtogattuk, hogy idén semmi jóra ne számítsunk, így a szombat esti parádé senkit sem ért váratlanul. Mexesnek így is sikerült bedobnia egy felejthetetlen alakítást, kenyeret és cirkuszt, na. Vagy kenyér helyett kalácsot, ez már csak ízlés dolga.

Arra bezzeg senki nem gondol, hogy csak arról van szó, Pippo trükkösebb mindannyiunknál és a Sassuolo ellen jól bevált trükk után ismét a Bl-győzelemre fókuszál. Ha a Sasst már sikerült a bajnokin egy vereséggel megtéveszteni, hogy utána a Bl-ben leiskolázzuk őket, akkor miért ne tehetne hasonlóan a Lazio ellen is. Most majd jól elbízzák magukat, mi pedig az elődöntőbe masírozhatunk. Ha bárkinek kérdése lenne, 5 perc se kellett a vezető gólunkhoz, amivel megmutattuk, hogy tudunk, ha akarunk. Csak kellett a terelés, ezért az azt követő 85 percben nagyon kellett ügyelni arra, hogy véletlenül se próbálkozzunk kapura lövéssel. Cserébe rendszeresen gyakorolhattuk, mi a teendő saját térfélen labdaeladásnál, helyezkedési hibák után hogyan orrigálhatnak a társak, csak, hogy még egységesebbek legyünk. Okos, ügyes a legkisebb Ugrifüles!

Vincent mindig örül, a Fekete Lovag mindig győz

Mexes pedig csak a kedélyeket szerette volna borzolni, tudjuk, hogy egy igazi joviális úriemberről van szó, nem egy zöldségesről, aki soha nem tenne olyan felelőtlen dolgot, amivel nehéz helyzetbe hozhatná a csapatát. Nagyon feldúlt állapotban volt. Vörös a feje. Koraérett. És színtévesztő. Meg egyébként is nem történt károsodás.

Szóval mielőtt bárki elkeseredne a lényeg, hogy jól megtévesztettük a kupaellenfelünket, Menez ismét gólt lőtt, a Lovag kérésére végre egy bő félórát klasszikus centerrel játszottunk, ami meg is látszott a csapat játékán, nem véletlen, hogy rendszeresen jobbnál jobb tanácsokkal látja el az éppen aktuális edzőt, ráadásul Bonera se játszott, ha pedig visszatér, lesz nemulass. És ha jól láttam, Tassottinak új szemüvege van, végtére is Milánó még mindig a divat fővárosa.