Úgy volt, hogy az lesz a cím, hogy „Kati és a Kerek Perec”, de aztán meggondoltam magam. Találtam ezt az állítólagos székely mondást helyette. Szerintem a nagy hidegek előtt ennyi is megteszi, egyelőre. Aztán meglátjuk. Ugye ez lenne az a meccs, az első komoly csörte, amely erőpróbának számít, az első olyan ellenfél, amely akár ki is tudja engedni a beleinket. Valóban, a sas csőre kampós, amibe belevág, kegyetlenül kitépi, s karmainak szorítása rettenetes. Node, ennek a római bazári verziónak azért szerencsére jóval silányabb a vérvonala, és mi sem vagyunk sütőtök, amit olyan könnyen szét tudna kapni, persze a tetveit azért nem kéne elkapni, ez okból valóban félelmetes. A bukiknál egy lehelettel a hazaiak az esélyesebbek, de attól még ez egy teljesen kiegyenlített háromesélyes hirig lesz. Kinek lesz itt elverve a segge? Hajtás után megtárgyaljuk.

Na most, lementek a válogatott meccsek, végre elindul a tulajdonképpeni bajnokság. Ami eddig volt – nem számít. Most kell elkapni a fonalat, innentől jönnek majd szépen sorban a bajnokik, a – remélhetőleg – lazábbnak ígérkező eseti jellegű csütörtöközéseket leszámítva. Lehet, hogy az öregedés, a fantáziátlanság és a kialvatlanság hatása, de továbbra sem tudok mást mondani, mint hogy várjunk türelmesen, és ne követeljünk azonnali eredményeket. Az első két meccsen behúztunk hat pontot, de ha csak kettőt sikerült volna, akkor se lenne több-kevesebb okunk bizakodni. A vezetőség ésszel és mértékkel, bátran, koncepciózusan erősítette meg a keretet, azonban az életszínvonal érezhető emelkedése elképzelhetetlen a Pártunk által meghirdetett és a dolgozó nép által magáévá tett ötéves terv állhatatos szocialista munkán, jövőbetekintő szocialista önfeláldozásán és az általános szocialista testvériségen alapuló, kérlelhetetlenül következetes végrehajtása nélkül. Ércsük, elvtársak?

De hogy mi a szemmel látható változás? Szegény Raklap – tavaly betonkezdő, amikor éppen nem volt eltiltva – már az utazó keretbe se fért oda. Romagnoli gyerek hiába épült fel, a cserék közé várjuk, ahogyan Jack pályára lépése sem evidens. Vince apánk lassan szembesül egyébként szembesül a „belső védők száma” dilemmával, egyelőre még marad minden a régiben. Egyébként bátor a faszi, simán padoztatja a vagyonért igazolt André Silvát Cutrone kedvéért, mint ahogyan Calhanoglunak sem talál helyet egyelőre a kezdőben. Teljesen rendben van a dolog, úgy tűnik, nincsen bérelt helye senkinek (na jó, Leót azért szvsz nem nagyon fogjuk látni a padon), ha pedig valakinek nem tetszik a rendszer, akkor viszontlátásra. Szerencsére az EL-csoportkörrel és a Coppával lesz elég meccsünk, bőven lesz lehetőség rotálni a keretet és próbálgatni a formációkat.

Szóval, úgy néz ki a történet, hogy Giggio fog védeni, előtte Bonucci és Musacchio takaríthat. Conti sérülésével a jó öreg Iggy jöhetne a képbe – gondolhatnánk – a rózsaszín Biblia viszont Calabria srácot sanszosabbnak véli. Velünk öregszel ki, Iggy, bazdmeg 😀 A bal oldalon nincs varia, Riccardo Rodriguez elviszi a show-t. A középpályás tridente már sokkal érdekesebb, Kessie atombiztos, Biglia márpedig játszani fog, és bizony a jó öreg ex-Capitano is helyet kaphat, újra! A jobb oldalról Suso istenkirálykodhat, társa pedig Borini lehet, ne savazzátok már szegényt annyira 🙂 Vagy írjuk meg neki, hogy intézzen egy magyar barátnőt? A kilences pedig Cutrone, miért is ne?

És akkor mi a helyzet a verebekkel? Nyáron nem erősödtek, de olyan nagyon nem is gyengültek meg, plusz ott van nekik Pippo Jr, aki stabilitást és gereincet ad az egész sztorinak. Ugye elment Keita, jött helyette Nani, Biglia helyett talán ez a Luiz Fabiano van, Hoedt helyére meg nem jött senki. Van viszont egy stabil, egységesnek mondható, mondhatni lációs természetességgel vett rövid keretük. Strakosa fog védeni, az albán nagyokat fogott Veronában is, nem fél a lasztitól. Ők három belső védővel tolják, nevezzük őket szépen sorban Wallace-nak, de Vrijnak és Radunak. Jók, jók, de azért képesek vicces dolgokra, reméljük kapunk valami ajit is a rúgásokon kívül. A két wingback Basta és Lulic lesznek, azt gondolom, ki fogják oltani egymást a mieinkkel. A középpálya az érdekes itt is, úgy néz ki, a Parolo, Leiva, Luiz Alberto sorra számíthatunk. Milinkovics-Szavics meg úgyis ott lesz mindenhol. Elöl pedig Immobile ortopédoskodhat. A Juventus Rocchit nevezte a meccsre. (Allegri megvette DS-t, hogy betegye elé a százéves Likstejnert meg a gipszlábú Asamoah-t :D)

És hogy mi várható ebből az egészből? Szerintem ezt az mondja meg, akit sárkánygyík hozott a világra. De valszeg erősen ki lesznek egyenlítve a dolgok. A középpályán sok minden eldőlhet. Parolo jól hozza ki a labdákat, Kessie is ügyesen fordulgat. Parolo nagyon melós, Kessie viszont erősebb és fiatalabb, és persze jóval hebrencsebb is. De simán kiüti! 1-0 ide. Leiva már 10 éve 45 volt, nem érdekel a személyije. Ennyit Monti is tud. Viszont Monti szebben öregszik, mondhatni fiatalosan és fessen öreg, míg Leiva egy önmagába roskadó hanyatlás. 2-0 ide. Luiz Alberto jól cselez, ügyesen lövöldöz, viszont Biglia mégis az ex-főnöke, ezért le fogja térdeltetni maga elé a tagot. 3-0 ide.

Ennél valószínűleg azért bonyolultabb a dolog. Milinkovics-Szavics elég sok vizet tud zavarni, sajnos, és Immobilénél is csak az a biztos, hogy ziccerbe fog keveredni, aztán, hogy mit csinál vele… Suso játékán most is rengeteg fog múlni, elképesztő fontos nekünk a kis tasmán. És a padról még mindig jöhet André Silva vagy Calhanoglu, de egyik se Borini helyett 🙂

A csapatépítésben előttünk áll a Coccolino, ezért nem lesz okunk különösebben meglepődni, ha elkenik a seggünket, és rávilágítanak egy-két fejlesztendő területre. 

De ettől még adhatunk a pofájukra. A tippem egy ötödik perces Radu-piros-tizi-kombó, Cutrone-dupla, Immó pedig bestukkol egy szögletet a szokásos Suso-balos ünneplése közben.

Tipp: Lazio 1-3 Milan