Jó, nyilván a Crotone, tehát azért elájulni nem kell, de ez az a meccs, ahol ha meglett volna a második, akkor simán benne van a kitömés is. Nem szabad persze többet belelátni, mint ami ez volt, de mintha jeleket mutatnánk a rendszerismeretre.
A 433, jóformán ugyanazokkal az emberekkel, és láss csodát, volt futball a meccsünkön. Persze, nem egy „elvárt” (?) szint, de volt elképzelés, lendület és nem mellesleg stabilitás is: az például nekem külön tetszett, hogy a szünet előtt alig engedtük, hogy kihozza a Crotone a labdát, ebben pedig nem kis szerepe volt Bigliának. Hakan futballistára emlékeztet, még ha vannak is nyegle dolgai, de ha lenne még egy alternatívánk, akkor sokkal szebbnek láthatnánk a tavaszt, mint amilyen lehet. Az 1-0 persze nem izmos, de az első félidőben lazán lezárhattuk volna a meccset, hogy ez most Cutrone, Andre Silva vagy Kalinic tette volna meg, az igazán nagy kérdés: minden esetre én a fiatal Patricknak egyelőre adom a bizalmat, bár tegnap pont egy rosszabb meccse volt, de nem tűnik annyira bójának, mint eleinte – mindezzel együtt is persze bántóan kevés sanszot kap a portugál, amit nagyjából csak arra lehet fogni, hogy vagy ebbe a nem túl bonyolult rendszerbe sem illik, vagy pedig megszédítették a milánói szórakozóhelyek.
Szóval 433 és rendszer, na meg jó értelemben vett kiszámíthatóság – nem nehéz recept, de erre bizonyára szüksége volt a keretnek. Ettől persze nem lett még géniusz Gattuso (miért nem cseréltünk hármat?) és simán benne van, hogy a töröknek tényleg ennyi idő kellett, míg átszokik a kebabról a pizzára, de papíron most az van, hogy Rino találta meg a helyét, és egyben úgy fest, csapatát is. Aztán persze az is lazán előfordulhat, hogy most az új lendület tart valameddig, és ebből ugyanolyan dagonya lesz márciusra, de elég erősen érzékelhető az akarat és a becsvágy a pályán, ez pedig külön érdekes egy Crotone ellen, szóval Gattuso ebből a szempontból eddig kimondottan jó melót végez, még ha ez banális dolognak is tűnhet, de a mai futballban ezt sajnos ki kell emelni. E mellett taktikailag sem vagyunk zoknik eddig, bár ezen a téren van még csak igazán előrelépés.
Voltak persze holtpontok, de az elejét úgy toltuk, ahogy egy Milannak kell, tulajdonképpen csak a gól hiányzott – erre meg szerencsére van még több pályázó is. Tabellát nem érdemes továbbra sem nézni, a lényeg, hogy álljunk össze, mint nyál a szájban, hogy csak foltozni kelljen.