Gyakorlatilag minden a lehető legrosszabbul alakult, nagyon fontos meccs volt, akár győzelmi reménnyel, a vége az lett, hogy egy csapat volt a pályán tegnap a Dragãoban. Sok nehezítő körülmény adódott, ahogy ezt a meccs előtt is kitárgyaltunk, viszont most ezek sem jelenthetnek kifogást, annyira kilátástalan játékkal rukkoltunk elő. A világ azért nem dőlt össze, tanulni kell ebből is, a tovább után rövid indoklás mellett bevéssük az egyest az ellenőrzőbe, aztán a jövőbe tekintve el is felejtjük ezt a estét.

Igazából volt ebben a meccsben valami megnyugtató, vállat vonós az előző kettőhöz képest: teljesen sima volt, és gyakorlatilag sanszunk sem volt gólt lőni. Itt most nem kell bánkódni, hogy mi lett volna ha még kihúzzuk pár percig, nem lehet bírózni, egyszerűen csak gratulálni az ellenfélnek, akik lejátszottak minket a pályáról. Persze, máshogy nézett volna ez ki Maignan indításaival, Theo dinamikájával, Brahim irányításával, meg egyszerűen egy kevésbé fáradt csapattal de arra azért nincs mentség, hogy a saját játékunkat egy percig sem tudtuk játszani, aztán arról nem is beszélve, hogy kapuralövésre nem is emlékszem, összességében kőkemény 0,17-es xG-t sikerült hoznunk, azaz szó szerint még csak ki sem alakítottuk akár egyetlen egy igazi veszélyt jelentő helyzetet. Ez a csapat van elég jó már ahhoz, hogy kimondjuk kifogások nélkül, ha egyszer-egyszer nagyon nem jön össze az adott meccs, ez most az a helyzet. Tényleg nem is tudok többet írni erről, szerencsénk volt, hogy Tatarozó Sanyi kiválóan véd szemmel, mert a Porto sem remekelt annyira ugyan, de 1-2 gól azért bennük maradt, így legalább nem csúnya a vereség. Nálunk senkit nem tudnék igazán hibáztatni, tulajdonképpen mindenki gyenge volt, Tomori és Bennacer saját képességeikhez képest játszottak elég rosszul, Krunic, Ballo Touré és Széle meg sajnos ennyit tudnak ezen a szinten (egyelőre). Kjaer talán az egyetlen, aki azért korrekten hozta magát, nyilván ebben a rutinja is segített.

Azért nagyon remélem persze, hogy a visszavágó kör három meccsére is maximális erőbedobással megyünk ki, szerezzünk annyi becsületpontot, amennyit csak sikerül, mert az fix, hogy eddig nem 0-át érdemeltünk volna a 3 meccs alapján. Jó, az örök optimisták kedvéért leírom, hogy igen, papíron még tovább is juthatunk akár, hiszen “csak” 4-4 pontja van az előttünk lévő duónak, ha megnyerjük mind a 3 meccsünket, akkor ez minden bizonnyal sikerülne. Nagy pénzt azért senki ne tegyen erre az eddigiek alapján. Ami viszont szerintem nem baj, hogy így valószínűleg nem fogunk bejönni a harmadik helyre sem, ami azt jelenti, hogy a tavaszi Európa Liga szenvedés kimarad. Ez persze némi bevételkiesést jelent, de nem hatalmas összegeket, mert azért nem hiszem, hogy megnyernénk azt a sorozatot. Így meg koncentrálhatunk majd a bajnokságra és a top4-re, vagy hát akár nagyobb célokra is, ezt majd február környékén megállapítjuk.
Most egyelőre fel kell állni ebből, javítani a bajnokságban, mert jönni fognak sűrű sorban a meccsek a következő válogatott szünetig, a BL-ben meg minden alkalomra jutalomjátékként kell tekinteni.