Végre újra leírhatom, hogy Tatarozó Sándor: IMÁDOM!!! A scudetto letéteményese, a csapatfotók állandó főszereplője, akire mindig számíthatsz, ha lerobban a csapatbusz: a román, akit szeretünk. Tavaly is ilyenkor lépett pástra, szerencsét is hozott, idén se legyen másképp. Stef mester egyre inkább bízik benne, azt mondta, hogy a lábával is ügyes lesz, ez azért már akkora extra lenne, mintha kiöntene egy összeroskadt Lautaro Martinezt a betonkeverőből, előrehozták a karácsonyt? Akiben még nagyon nagy bízási van, az Bivaly Túró, ha valaki esetleg azt gondolta volna, hogy már régesrég kölcsönadtuk a Matáv Sopronnak, nos, nem, sőt, kezdeni is fog a nagy öreg. A harmadik csavar a történetben Bodega kezdetése, bár ez már nem is akkora che cazzo, hiszen a jövő héten csak meg kéne agyalni a Cselszkijt, Bence hadd pihenjen. Hajtás után csövesdisco.
Toscanában sosem könnyű, a hazaiak bár nem túl eredményesek, attól még mindig a jól megszokott kullancs stílusban nyomják, letámadnak, le akarnak fujtani. Amíg bírják erővel, addig megpróbálják minél inkább elrontani ellenfelük játékát, és gyors, lendületes támadásokat vezetve villámmattot adni. A szezonban eddig csak a már Szinyótlan Bolognát tudták elkapni, ez nem túl sok, az igaz, viszont az eleje jó eséllyel szenvedős lesz, fel fogják magukat szívni keményen. Vannak most is említésre érdemes spílereik, ott van az ijesztő nevű Vikárius, a rezsiárak miatt még baljóslatúbb De Winter, az újabb generációs Tonali, és persze Destro mint bünti ex. Az albánokat most inkább eredeti funkciójukban alkalmazzák, gondolom ott is már 2000 forint egy kiló kenyér, én is ezen nyerészkednék, ha lenne rá lehetőségem.
Nálunk nyilván sosem nem van kolbászból a kerítés, senki sincs az egekben a sérülések miatt, de ha egy kicsit elengedjük a nyafogást, akkor megcsodálhatjuk, amint a két ősi riválisnál akkora a beszakadás, hogy épp olyan mentőötleteken vacillálnak, mekkora jóság lenne valamelyik idegsejt nélküli henteslegendájukat leültetni a padra, merthogy azok legalább üvöltenek, és félnének tőlük a játékosok. Most erre lehetne azt mondani, hogy mindezt egy falka kiéheztetett kuvasszal sokkal gazdaságosabban le lehetne szállítani, de nem akarom megoldani a gondjaikat, nekem így tetszenek.
Egy szó, mint száz, tavaly pont azért lettünk bajnokok, mert azt mondta Stef, hogy őneki csak kezdő szintű játékosa van, és mindenkire számít. És láss csodát, nem tudtunk olyan összeállításban pályára lépni, amiben ne lettünk volna ütőképesek.
Szóval a kapufát Sankó támassza, előtte Zsuzsi plusz Anulu, a baloson Balogh Tóth, a jobboson Dávid. Középpályán Tonhal és Bodega firkál. Előttük pszichedelikus Széles, Demokratikus Koala és Rafaelló szobrászkodnak. Zsír meg örök, akárcsak a hagyma alatt a magyar konyhában.
Gyertek majd, forzázzunk egy komolyat!!!
Empoli 0-6 Milan (Mind öngól lesből, kihagyott kamutizi után, úgy, hogy a VAR először befújja a Juvének, de aztán kiállítja Allegrit és Ferenc pápa a meccs végén címzetes arkangyallá üti Szélesmetéltet