Öt hónap után újra hazai Coccolino. Újra egy nehezebbnek ígérkező, rágósabb falat. Holtversenyben a tabella éléről várhatjuk ezt a fordulót, amikor is – Már megint meg kellene valahogy..?
Nagyon nehéz szavakat találni Vegyesbolt és k mester előző fordulós teljesítménye után, mert amit ott láttunk, az bizony mind a sportszakmai, mind pedig az irodalmi tankönyvekbe kell, hogy bekerüljenek az állami direktíva alapján azonnali hatállyal. Fontosságuk ellenére persze sokáig talán egyikre sem fogunk emlékezni pontosan, de az biztos, hogy a két komoly, történelmi esemény együtt lesz majd felemlegetve, együtt lesz majd levonva a konklúzió, ha valakinek feltűnne esetleg, hogy Aldi megint nem játszik egy évig Milan mezben tétmeccset. Mi megmondtuk előre. De még milyen betyárosan!
forrás https://sempremilan.com/yacine-adli-responds-to-question-regarding-his-best-role-for-milan
Nagy-nagy szerencse, hogy szinte pontosan egy fél évvel ezelőtt született meg a blog egy hasonlóan emlékezetes bejegyzése, akkor egy beharang formájában épp. Engedje meg a kedves, aranybögyörő olvasóközönség, hogy belinkeljem ide, mert indokolt a kontextus végett tisztában lenni a dolgokkal: https://diavoli.taccs.hu/2023/05/05/kinosan-novekvo-nyomas-milan-v-lazio
Azért is fontos ez most, mert kevesebb, mint fél év alatt nagyot fordult a világ. De legalábbis eleget. A fakókékek egy bőven túlteljesített év, és második helyezés után bizony egy elég visszafogott halom olajdollár láttán nagyon könnyen megváltak a legjobb Szivacsuktól, pedig Lótitó nagyúr hozzánk a duplájáért sem dobta volna, hurkazsírral átitatva sem. Állítólag. Mindenesetre sokat elmond, amolyan tömör jellemrajzként, hogy szegény Vanja maradt a családból egyedül olaszhonban, míg Szergej papa jobbnak látta a nyugdíjba vonulást választani 28 évesen, emlékezve a nemzet Dzsudzsijának jeles példamutatására.
Helyette nyáron olyan jól bevásároltak, hogy csak kapkodtuk a fejünket! Lecsaptak például a gyerekkora óta Milan szurkoló Keisuke Hondára, vagy Nikoló Roventára, a híres rabruhás porszívóügynökre is és meg tudták tartani az ex-capitanonkat, a több száz millió eurós ajánlatok ellenére is! Eme kissé sem kínos mercato után viszont Sarri mester feje nem kell, hogy különösebben fájjon, mert bár a balkán Ballackja eltávozott, a csapat gerince megmaradt.
A Lazio nincs túl jó formában jelenleg. Eddig a bajnokság 6 meccsén 7 pontot sikerült összehozniuk (L-L-W-L-D-W), míg a BL-ben otthon tudtak tartani egy pontot a Matracosok ellenében, durván alárendelt játékot produkálva. Olaszországban sem brillíroztak eddig, annyit viszont kiemelnék, hogy a kulcsjátékosaik továbbra is -szubjektíven legalábbis- elég nagy királyok, már amikor kijön nekik a lépés, és ha Luis Alberto és Ciro mellé lassan megérkezik Zaccagni is arra a szintre, az visszabillentheti az formájuk mellett az önbizalmukat oda, ahol tavaly is jártak. Na, ezért kéne elővenni a májusi töltetet, és gyorsan megbaszni őket megint, hogy ez még csak véletlenül se fordulhasson elő!
A Milan háza táján az új Zidane tündöklését leszámítva nagy újdonságok szerencsére nincsenek. Az előző meccset egy alaposan felforgatott kezdővel is sikerült hozni, egészen simán ahhoz képest, hogy korábban mekkora szenvedések voltak ezek a kis(ebb) csapatok elleni izzadtságszagú meccsek. És hogy azokon mennyi pontot hagytunk a földön. Visszakanyarodva, Milanello hazaengedte Májkit, így újra ultizhat Sporttárs a többiekkel a pad második sorában, ahol nem látja a kamera. Egyébként emlékezzünk csak, hogy milyen érzés volt Sándort nézni a kapuban tavaly, és milyen volt most az új Ameliat egy rövid ideig. Szerintem ez egy olyanfajta csöndes előrelépés, amit nem csak a szurkolói pulzus hálál meg, de majd mérhetővé válik, ahogy a szemmelverés bajnoka talán-talán valamivel több lasztit volt kénytelen kiszedni a hálóból, mint azt az új kolléga eddig sejteni engedi. A védelemben komolyan számításba vehető elvtársak közül csak Anulu tölti továbbra is a tankocsiba a benyát Pongo-pongón, mindenki más bevethető, még talán Capitano is. Előrébb Kruninho és Bence kimarad, és ennyi, más hiányzó nem várható, Lükét is visszavárjuk a keretbe.
A kezdőt illetően hátul csak a Flóri / Kapi a kérdés van nyitva, de nem úgy középütt, ahol a bosnyák hiányát most egy élesebbnek várható meccsen kell okosan megoldania Stefinek. Én a Kiskeszit várom középre, mert hát ugye senki nem gondolja, hogy Vegyes kap még 60 percet idén kezdőként, hiába szülte a pályára az új algír Pirlot! Közben a kezdő jósok mindenhol azt mondják, hogy kezdeni fog mégiscsak, de én akkor hiszem el, amikor látom a gyepen, és nem melegíteni félidőben. Szívesen megnézném amúgy néha élesben, mert hátrébb lenne benne fantázia, csak tennének még rá Pátósan vagy 15 kiló sertéskarajt, hogy ne vesszék balladai homályba egy Luvombo elleni cicaharcban legközelebb. Jobbra Lótusz, balra Szarvas, elől meg a beton Rafa – Zsír – Júeszéj trió gyalázhatja a nem túl veretes, vérszegény vendég védelmet.
Azt gondolom, hogy néhány párharcon fog eldőlni a meccs ide, vagy oda. Sporttévés mélység ez, igen, én is érzékelem. Az első és szerintem legfontosabb, hogy Lótusz le tudja-e radírozni szimplán erőből L. Albertót, vagy hagyjuk ficánkolni. Ott a két széle Anderson és Zaccagni személyében, de kettőjük közül csak a digó lehet komolyabb kockázat. Az utolsó pedig a szokásos, mégpedig Ciro papa, akit remélhetőleg Zsuzsanna ölelő melegségében nem fog el a vérbő nemződüh. Sarri egy sokat látott, tapasztalt, olasz szinten felsőpolcos edző – mégha ezzel nem is ért egyet mindenki – , aki meglepő módon az eddigi találkozásaik alatt pontosan 1.50 pontot gyűjtött Steffel szemben átlagosan. Nehéz megtippelni, hogy mi lesz itt, mert emlékezzünk csak, hogy idén januárban egy négyessel küldték haza a Rossonerit, de ez a csorba azóta javítva lett aztán májusban egy sima kétgólos győzelemmel.
Mindkét csapat 4-3-3-ban kezdhet, de a hazai pálya, a jobb forma, a keret mélysége és a mutatott játék képe is a hazai csapat felé billenti a bilit talán. Meg a BL DNS. Az egyszer biztos, hogy ez egy komolyabb erőmérő lehet, mint amit az előző két fordulóban láthattunk, és ha valamiért nagyon szoros lenne a történet, én Theo-tól bármikor várnék újra egy 80 méteres szólógólt!
Tipp: 2-0 (Oluwafikayomi, Oluwadamilola)