Visszatérünk a klubcsapatok gigászi küzdelmeire egy jó hét válogatott szünet után. Ez nekünk legendásan jól szokott jönni, majdnem annyira, mint mérgeskígyónak az indulatfokozó. Volt és lesz is itt minden, amiről érdemes beszélni, peregnek az események a világban. Tonhal ismét feltette az életét a piros hetesre, mi 3 egész pontot verünk a sittesekre, és rástartoltunk a bajnoki címre – a merda 14 pontos előnye csak papíron létezik –, röpködnek az impozáns nevek a nyári mercatora, a szerkesztőség pedig a hónap, az év, vagy talán a blog történetének legatomabb ötletével rukkol elő! De ne szaladjunk ennyire előre! Először is….
A hős, akire szükségünk volt, amikor Dikaz lecsorgóját le kellett fülelni és Handanovic háta mögé tessékelni. Akire szükségünk volt, amikor a megye 3-mas De Vrijről elég volt egy megye 2-es csellel lefordulni és berúgni, bezsebelve ezzel a bajnoki szezon egyik legfontosabb 3 pontját. Nem az a hős, akit akartunk, hanem akire szükségünk volt. Egy kilencesnyi űrt töltöttél be, ami régóta tátongott, köszönjük!
Megelőlegezem a szerkesztőség nevében a külön Zsír búcsúposztot, valószínűleg ölre is kell menjünk érte. Itt szeretném hozzáfűzni, hogyha enyém lesz a megtiszteltetés, M I N D E N K I a vendégem egy törpesztriptízre a Score-ban! Nem, ez semmi esetre sem vesztegetési kísérlet!
De még itt van velünk az öreg és kilenc fordulón keresztül tündökölhet. Az első lépés az utolsók közül a szombat esti Fiorentina elleni csörte. Láttak már szebb napokat is az újpesti firenzei lilák, mi pedig erőnk teljében lévő, tavaszi nemződühvel meginduló tenyészbika vagyunk egy kopasz, garbós csóka képében. Pioli Masterclass csúcsra van járatva, nem fog ez a menet gondot okozni. Ilyen arcokkal próbálják a wishes Rocco gatyájában tartani a 3 pontot hozó csodafegyvert, mint Garga Pitic Milenkovic, a lerúgott Biraghi, meg valami kacsát is hoztak a védelembe. A középpályán Mixime López – nem a miénk –, a visítós növény a Harry Potterből, meg a jó öreg Jackass lesz. Csatárba meg visszaimádkozzák Ribéryt, annyira nincs értelmezhető név náluk a Púpost leszámítva. Nálunk ezzel szemben Bajnokok vannak. A forgatókönyv a következő. Rettenetesen megkígyózzuk ezt a fiort, hétfőn most még az Inter is kimeszeli az M’polit. Ezt követően a Lencsét könnyedén, a Sassolt már kevésbé könnyedén fogyasztjuk el, a kuzinok pedig ikszelgetnek Udinében és Szardínián is. Most jön az igazi csavar, ugyanis KisPippo odadobja a derbit Stefnek abban a jóhiszemben, hogy ezzel megmarad a csóka állása, így jövőre is simán bajnok lehet az Interrel, de itt indul el igazán a lejtőn. Ormótlan betlizések és nevetséges ponthullajtások után az utolsó fordulóban oda jutunk, hogy drága kuzinjaink előtt 1 ponttal szotyolázunk a tabella élén. Az Inter hengerel Veronában, Lautaro az amúgy is 35 gólos szezonjára még veret vagy hetet, ebből hatot tizenegyesből, egyet pedig a gólvonalon megállít, lehasal hozzá és befejeli. Mi a saját meccsünkön izzadunk a Salerno ellen. A 20. percben az utolsó előtti, de már fixen kieső csapatból valami Garcia megszerzi a vezetést. Az első félidőben végig a kapuhoz szegezzük őket, mindhiába. A fordulás után az 55. percben a baloldalról érkezik egy passz egyenesen a betörő Flamini lábára, aki tol rajta egy keveset, majd becsőrözi a kapu bal alsó sarkába, majd a 82. percben Seedorf kiugratja a leshatáron mozgó Zsírt, aki mellel maga elé teszi a labdát és egy pattanás után berúgja a kapus mellett, ezzel a búcsúmeccsén megszerezve a győzelmet a csapatnak! A lefújás után a San Siro teljes közönsége a pályán ünnepel a csapattal!!!
Vannak itt még egyéb ínyencségek is, mielőtt ráfordulunk a szezon utolsó negyedére, amelyek már jóval reálisabbak, mint a fenti vízióm. Tonali a hírek szerint ismét nem bírt megmaradni a félkarú rablónál, így pedig valószínűsíthető, hogy a nyáron nem hozzuk el Újkastélyból kölcsön+opció+Ballo-Touré üzlet keretein belül. Jóvicc maradásáról is szólnak a pletykák, na meg Sesko-Zirkzee-Gyökeres-J. David kvartett valamelyikének érkezéséről is.
Ami viszont biztos, és itt kacsintanék vissza a poszt elejére, hogy a Szerkesztőség sportkommentátori babérokra tör és össze fog ülni pár doboz sör társaságában egy meccsre, amelyet minimális szakértelemmel és maximális hangulattal közvetítene nektek Kummantolóknak, Csendestársaknak és Mindenkinek, akit érdekel. A koncepció annyi, hogy YouTube-ra fellövünk egy csatornát, ahol élőben fogtok minket hallani meccset közvetíteni, így választhattok, hogy a sport TV-s nagyágyúkat, vagy minket szeretnétek szakértőnek. Fontos, hogy csak hanggal megyünk, ugyanis a YT nagyjából másfél perc alatt lőné le a projektet, ha a meccset is streamelnénk.
A kezdőt majd Turbo kummantolja, az eredmény természetesen 5-0 lesz a mi javunkra, ti pedig alább tudtok szavazni, hogy melyik meccset néznétek meg először a mi orgánumunkkal végig kísérve, valamint várjuk a visszajelzéseiteket a projekt kapcsán!