Gyors összegzés egy felejthető, de hősies csatáról és egy kis kikacsintás az edzőváltás okozta/nem okozta változásokra. Mert ez még mindig végtelen beszédtémát adhat.

Alázatosan meg is vallom az elején, hogy nem tudtam megtekinteni a korai rangadót, emiatt összefoglalóból és különböző oldalak mutatóiból származó okosságok következnek. Az első félidő ahogy a mindig hiteles kummant oldal fala, mint kiinduló pontot olvastam elég felejthetőre sikeredett, ezt mutatják, a statisztikák is főleg a szerény 0.34-es xG és az összefoglaló képe is. De azért többek közt érdemes megemlékezni a 20-ik perc megmozdulásairól ami valami zseniális volt. Theo passzolt Rafának a saját térfélen, aki esés közben sarkalta tovább a lasztit és egy Morata-Fofana összjáték után az utóbbi indította ismét zseniálisan a már magához tért Rafát. A középvonaltól indulva vitte a labdát egészen az ellenfél tizenhatosáig. Emberünket végig ráncigálták és a végén már 4 védő volt rajta, így eshetett, hogy zseniálisan passzolt a tök üresen álló Tijinek, aki most viszont a kapusba trafált. Ilyen gyors összjátékokra és zseniális Rafára lenne nagy szükség a jövőben.4

Második félidőben jött a szokásos nagyon könnyű, már-már potya gól, amit kapunk. Hát azért az nonszensz, hogy milyen könnyen kapjuk ezeket, szinte ellenállást sem mutatva. A tizenhatos sarkáról a legalapabb cselekkel hintáztatta meg az ellenfél Theot és bőrözte be CSáót. Azt már nem is akarom mondani, hogy miután a két védő ekkorát bénázott a rövidre azért a kapusnak is illett volna oda figyelni. Hatalmas feladat van Konszi előtt egy valamire való védekezést összerakása terén.

DE jött a szokásos feltámadás és nem feladás, amit, ha valamit, akkor ezt Konszi javára lehet írni. Egy szöglet után Theo zseniálisan eltalált lövéséből lett egyenlítés, ezzel rekordot döntve. Majd rá nem sokkal kiderült, hogy Temu jobban jeleskedik tizes poszton, egy tökély labdával ugratta Rafát, aki ma régi önmagát idézve nem tudott hibázni és csodálatos megállás-átemelés kombóval filézte a kapust.

Hogy mi ebből a tanulság? Sok minden nem, de az edző kevés idejéhez képest, amikor heti 3 meccsek vannak és szinte 3 egymást követő napot nem tud levezényelni, annyi bizonyos, hogy a tüzet meghozta. Már ezért megérte váltani. Nagy pozitívumként élem meg, hogy normális edzőszerű nyilatkozatok vannak a váltás után és ugyanez vonatkozik a játékosokra is, akiktől nem az jön, hogy nem értik mit hadovál a mester. Érdekes kérdés az is, hogy ez a nagy szigor és módosítások, amik a csapat háza táján vannak rövidtávon valószínűleg jó hatással lesznek a széthullott csapategységre, de nem tudom, hosszú távon nem e lesznek belőle problémák. Illetve nyílván az is érdekes lesz, hogy a rengeteg játéknappal szaggatott építkezés hosszú távon tud e pozitív felfelé mutató értékeléseket adni és ez pontokban is megmutatkozik e.