Volt már, hogy örültünk egy iksznek // Roma-Milan

ac_milan_campione_18_scudetto

Ha van meccs, amitől mindenképp van jogunk tartani, akkor az a szombat esti Roma elleni idegenbeli. Rudi García olyan csapatot rakott össze, ami habkönnyen tudja azt játszani, amit tud, és relatíve ritkán akad be a sebességváltó, persze a BL az most egy sarokkal odébb van Olaszországtól. Pippo ajándékozhat valamit a közös karácsonyfánk alá, aztán meglátjuk, hogy az arcunkba robban-e valami, ha kibontjuk.

Ha egy Gervinho-Ljajic kettőssel találod magad szemben a szélen, akkor nem biztos, hogy Bonerát teszed ki jobb hátvédbe. Rendben, sokat rugóztunk rajta, hogy vajon mi lehet az az indok, ami miatt Daniele megragad a kezdőben, de az a tény sem segíti ma Pippót, hogy a jobb bekk posztján szóba jöhető Abate, De Sciglio, és a vészmegoldásként is bevált Rami sem játszhat ma. Utóbbi egy újabb komoly veszteség, mert a Napoli ellen bizony legalább 4 nagyon komoly mentése, megelőző szerelése volt, óriási kár érte, hogy nem tudja ma hátrafésülni a haját kezdéskor az Olimpicóban. Ha túllépünk a hiányzóinkon, akkor az így eléggé adja magát, hogy Rómában a kontrákat kell megakadályozni. Lehetőleg nem szabad hagyni, hogy egy-az-egybe vihesse a fent említett két úriember Bonerára vagy Armeróra a labdát, ha már Boneráról szóltunk, Armeróval kapcsolatban jegyezzük meg: a támadásokat nem segíti rosszul, de védekezésben azért megmutatkozik, hogy miért volt mellőzve idáig. És miért nem fért be a West Hambe. Sajnos még ha a Napolit sikerült nullán is tartanunk egy hete (amiért azért nagy köszönet illeti Higuaínt is, mást ne mondjak, Balotellit egy ilyen produkció után gyakorlatilag a húha anyjába küldenek naponta a létező összes újságban, de ez most megint egy más téma), ott érzem a legnagyobb problémát ma estére, ahol a legjobban össze kellene állnunk, a védelemben. Ramival még lehetne ezen javítani, de Zapata kiszámíthatatlanabb, mint egy egyszerű lány buli utáni vasárnap reggelje, Mexes meg ugyan visszaszerzett minden bizodalmat (aztán majd látjuk, anyagiakban ez jelent-e valamit), de társ nélkül necces lesz, brutál mód összeálltak Ramival, aki ugye ma nem lesz, ha még nem tudatosult volna. Könnyeket azért nem morzsolunk a túloldalon Pjanic eltiltásáért, a bosnyák pont egy olyan alkat, aki mondjuk marhára passzolna a Milanba, meg éppen Nainggolan is, és itt jegyezném meg, hogy brutális nagy hiba volt nem leigazolni, főleg nem 6 milliós opcióért, ez iszonyat mód apró pénz érte, „testközelből” nem a legjobb móka lesz nézni, ahogy néhányszor megállítja majd Menezt mondjuk.

nainggolan_cagliari

Pedig itt még nem is nézett ki úgy, mint akinek félne az ember odaadni néhány millió eurót

Tehát, ott tartottunk, hogy kontramegakasztás: ezt a hírek szerint Pippo a csak „karácsonyfa”-ként elhíresült módival akarja majd megoldani. A krónikák írása szerint ebben mester volt egy bizonyos Carlo Ancelotti, akinek volt halálosan komoly középpályája hozzá, meg persze olyan támadója, mint Shevchenko például. Az ötlet alapvetően nem rossz Inzaghitól, telepakolja a középpályát, de Jong, Poli és Montolivo is kezdhet, előttük pedig Honda mozoghat majd kissé szabadabban, Bonaventura pedig ha lehet, még egy kicsit fentebb kerül – legalábbis a kezdősípszókor, mert hogy baromi sokat fog hátra mozogni, az biztos. Az ő társa Menez lesz elöl, szóval ez inkább albero Natale_2.0-nak néz ki, mert nincs benne igazán gyilkos center, még ha azóta változott is a futball néhány dologban. Rengeteg fog múlni azon, hogy a középpályás hármas mennyire tudja „uralni” a meccset, és ez lehet, hogy nem feltétlenül labdabirtoklásban fog megmutatkozni. Iszonyat sok mozgás kell majd mindhármuktól, amiben minden bizonnyal segítséget kell nyújtson majd Bonaventura, ezt 90 percig bírni pedig nagyon komoly feladatnak tűnik, így egy Muntari-Poli csere valószínűleg adni fogja majd magát a 70. perc körül. A probléma az, hogy akkor még mindig lesz hátra 20 perc, és Muntarin kívül Essien van, akit be lehet hozni középre, amitől inkább elzárkóznánk, még ha az utóbbiakban pozitívan is csalódtunk benne = azaz nem állította ki magát a 10. percben, nem adott gólpasszt az ellenfélnek, stb. Viszont a taktika előnye, hogy gyorsan variálható, és valószínűleg a pályán nem is fog ennyire kidomborodni ez mindvégig, azaz lehetnek olyan periódusok, amikor Bonaventura még inkább visszalép, és Honda meg Menez inkább a széleken próbál majd teret nyerni. A japán lehet az egyik kulcsfigura ma, olyan szempontból, hogyha valóban karácsonyfában kezdünk, akkor végre egy olyan szerepkört kaphat, amiben elvileg a legjobbat tudja hozni – más kérdés, hogy egy kicsit amerikai futball hasonlattal éljek, nem igazán lesz elkapója, azaz nem feltétlenül lesz egy center, akire fellőheti a labdákat, márpedig az irányítónak (még ha szó szerint nem is ezt fogja játszani, de ez a szerepkör hárulhat rá) nem árt, ha gyorsan oda tudja tenni a labdát valakinek, itt elvileg Menezt keresheti a legtöbbször, aki nem két szöggel a cipője orrában fog pályára lépni, tehát feltűnhet kvázi bárhol. Az meg csak az én külön aggodalmam, hogy Honda nem szokott mostanában gyorsan fordulni, inkább a klasszikus IFA modellekre hasonlít, ami lehet, hogy nem túlzottan nagy előny lesz.

Egyszer volt már olyan, hogy nagyon örültünk egy iksznek, 2011. május hetedikén 0-0-t hoztunk az Olimpicóban, akkor ez azt jelentette, hogy két körrel a vége előtt, függetlenül a további eredményektől megszereztük a scudettót. Azt nem mondom, hogy egy mai döntetlen egy scudettóval érne fel, ha pontot tud ma szerezni Inzaghi Milanja Rómában, az egy óriási megerősítést adhat a felé, hogy Inzaghiból még lehet valaki, és ebben az egész sztoriban van még valami, még ha néha elég kilátástalannak, koncepciótlannak tűnik az egész. Persze mit sem ér a mai pont, ha mondjuk a Sassuolót nem tudjuk megverni vízkeresztkor.

Tipp: 1-1

Várható kezdők:

roma_milan_probabile