Kedves barátaink, karácsony alkalmából összedugtuk a fejünket, és a Forza Milan fórum lelkes csapatával kiegészülve megkíséreltük összegereblyézni a 10 valaha volt legnagyobb dugót. Mihez lehetne ezt hasonlítani? Szokták mondani, hogy nem lehet az összes jó nőt megdugni. Hát, ilyen. Vagy még kegyetlenebb. Nem lehet, egyszerűen nem lehet megcsinálni! A listán, az én listámon lesz 10 átkozottul penge zúzás, mindezt úgy, hogy nem fért rá egy Ibrahomovic-, egy Pippo-, egy Ronaldinho-, egy Boateng-, egy Mexes-, egy Borriello-alakítás sem. Hogy a Grenoliról például szót se ejtsünk, mert hát mi volt az. No de ajándék lónak ne nézd a fogát, uram bocsá’, majd ha te csinálsz egy ilyen listát, akkor én jövök. De szeressük egymást, ünnep van, minden fasza. Hajtás után előétel a nagy gyomorrontáshoz. 

Akkor lássuk!

10. Ronaldo vs Empoli, 2007. április 7.

Tudom-tudom, Ronaldo nem tartozik bele a kánonba, alig játszott nálunk, és különben is, kit érdekel, hogy beakasztott-e egyet a toszkán kiscsapatnak. Engem. Ez az ember akkora csoda volt, hogy nekem a pályafutása alkonya is arany. Minden megmozdulásából süt a Nap. Mert a futball végül is játék, nem? És igen, Ronaldo élvezi, ahogyan beülteti a hintába a nagy melákokat. Hát, élvezzétek ti is!

9. Menez vs Parma, 2014. szeptember 14.

Ebben a gólban minden benne van, amit egy igazi penge játékos nyújtani tud. Fifikás, mint a mongúz, lecsap, mint a keselyű, ügyes, mint a csimpánz, pofátlan, mint a szarka. És lusta, mint a lajhár. És éppen ezért született varázsló Menez, olyat tud, amit sosem tanult, éppen ezért el sem vehetik tőle. A pillanatok embere, az utcai menő, a sarkazáskirály.

8. Seedorf vs Chievo, 2010. március 14.

A nagy Clarence egész pályafutása telis tele zúzósabbnál zúzósabb bombákkal. Jobbal-ballal, szinte akárhonnan. Tényleg görbülne a tér? Nem tudom, lehet, hogy be kéne tenni ennek a gólnak a röppályáját a fizikatankönyvekbe. Etalon. 

7. Rui Costa vs Brescia, 2005. április 9.

Már bőven pályafutása legszebb napjai után jelentkezik ezzel az irdatlan nagy, tényleg pofát leejtős dugóval Manuel Rui Costa. Ilyenkor csodálkozik el az ember, és képtelen elhinni, hogy tényleg csak _annyit_ termelt a Milanban ez a csodálatos tízes. De vajon miért? Egy biztos,  a vendégek kapusa is azóta is ezzel álmodik.

6. Pirlo vs Parma

Pirlo még egy egész sorral hátrébb játszott, ennek ellenére estig sorolhatnánk, hol és kinek verte be 20-ról, 25-ről, 30-ról. Vagy éppen 40-ről, mint most. Láthatjátok, ahogyan Ronaldinho is élvezi, hogy végre nem 10 centiről kell behomizni a labdát a hálóba. Macsófutball  ez, a legjavából, kérem szépen.

5. Pato vs Barcelona, 2011. szeptember 13.

Igen, ez lehetne akár a legeslegelső is, nyugodt szívvel. Nou Camp, Bajnokok Ligája, első perc. És igen, akkora csoda, olyan ragyogó kivitelezés, akkora pengeség, hogy az ember könnye kicsordul. Hát hogy lehet így otthagyni egy komplett Barcelona-védelmet? És honnan? És számoltátok, hogy hány érintés? Ő-rü-let!!!

4. Sevcsenko vs Juventus, 2001. december 9.

Davids, Pessotto, Iuliano, Buffon, hát kik ezek?! Sevcsenko a legnagyobb király, ő az, aki elviszi mindenki mellett, aztán odapöttyint egy olyan befejezést, hogy nem akarták elhinni neki, hogy tényleg így akarta. Neki, Sevcsenkónak! Hát létezik ennél nagyobb dicséret? 

3. Kaka vs Manchester United, 2007. április 27.

A gól, ami után sikítottunk a gyönyörtől. Egyszerűen nem lehet betelni vele. Akkora mágia, olyan elementáris erejű pengeség ez, amely egyszeriben idétlenül kóválygó hülyegyerekekké zülleszti a korábban magabiztos, a meccset uraló, egyébként roppant erős ellenfelet. A saját otthonukban alázzuk őket, hogy láthasson az Old Trafford népe is csodát. 

2. Szavicsevics vs Barcelona, 1994. május 18.

Ha létezik esztétikus atombomba, akkor ez az volt a balkáni garabonciástól. Nincsen nemhogy katalán varázslat, a talpraállás legszemernyibb morzsája sem 2-0 után. Csodát akarsz? Szavicsevics tálalja neked a csodát, megpecsételve ezzel a Milan történelmének egyik valaha volt legnagyobb győzelmét. És így is csak második a listán.

1. Weah vs Verona, 1996. szeptember 8.

Mert itt van nekünk ez a természetfeletti egész pályás szóló Weah-tól. Ilyen gól nincs, és mégis van. Volt. Egyszer. Visszanézem 500-szor, és nem hiszem el. Ilyen gólt nem lehet lőni. Labdával megveri a fél ellenfelet. A fekete Toldi Miklós. Kit érdekel, hogy a Holdra szállás tényleg megtörtént-e, ha itt van nekünk ez a gól? Stallone meg Schwarzi csak esti mese. A Verona azóta is parázik, ha szögletet rúghat. 

Minden kedves Olvasónknak boldog karácsonyt kíván a Szerk.