Dikk, mi volt ez már megin’??! # Milan 0-2 Atalanta

Pálka kolléga olyan szépet írt nektek karácsonyra, hogy felmentve érzem magam minden szép szó alól, ha valaki alkalmit szeretne olvasni, forgassa azt. Node mégiscsak a szeretet ünnepe van, ne legyünk trógerek, én vállalom, egy csúnya szót le nem írok most. A múlt heti után is nekem volt szerencsém, meg kell tanulni kezelni ezeket a dolgokat. Meg igazság szerint lehetett ezt tudni előre, nem is hiszem, hogy komolyan gondolhatta akárki is, hogy itt majd most nekünk lehullik valami. Tán csak szegény Gatta lepődött meg, nem tudom,  mit ugrál még, igazán láthatná már, hogy mi van. Boldog Karit  mindenkinek egyébként!!! 🙂

A Mirabelli azt találta volt mondani meccs után, hogy vállalja a felelősséget, mert ő akarta ezeket a játékosokat idehozni. Sajnos ezt mi itthon is megtapasztaltuk, hogy mit jelent – semmit. 18 meccs alatt 24 pont – kemény, ennél jobbat csak Allegri tudott dobni az utolsó fél évében, akkor 19 alatt volt 22. Nem semmi, hogy sikerült azt a teljesítményt megközelíteni. Ennyire gyámoltalanok talán még Pippóval sem voltunk, pedig a Muntari-Essien-Poli középpályás sornál már nagyon nem lehet lejjebb. Nehezen magyarázható az ilyen szintű mélyrepülés, arra, hogy ennyire sikertelen lesz ez az első félév, aligha lehetett számítani. Egy jó Petagna-gól azért még hiányzott tegnapról, így azért nem volt teljes az élmény. 

Hát ez van, most nem nagyon látszik, mitől lesz majd jobb. Kiesni azért nem fogunk, a Benevento ellen jól mutat az idegenben lőtt két gól, a Cutrónét meg is vertük, a Hellas ellen mondjuk elég módos az a 3 nudli, de hát van azért előttük 11 pont fórunk. Az mondjuk elég hervasztó, hogy pontjaink jó részét augusztusban-szeptemberben szereztük, ahogy lementek a vb-selejtezők, és formába lendültek a csapatok, labdába is alig rúgunk. De hát innen szép visszajönni, nem igaz? Nem is kéne olyan sok, kezdetnek elég lenne annyi is, ha felugrana valaki az 1.90-es Caldarákkal a szabadoknál, már rögtön sokkal beljebb lennénk. A vizek, a haj és a kutyák is öntisztulnak, a futballklubok is akkor már, a kérdés csak az, milyen periódussal. Valószínűleg sokan nem lesznek itt egy év múlva, Chang úr, Mascarpone, senki sem levert karó. De mi itt leszünk. Addig is az alábbi nótával kívánnék mindenkinek boldog nyulat, a menyecske (egyébként elég takaros!!!) a hűtlenségről énekel, nem tudom, ez mennyire aktuális.