Nem brillíroztunk, nem voltunk meggyőzőek, nem vagyunk nagycsapat, nem kaptunk ki, viszont nyertünk. Ráadásul azt a Sassuolot vertük meg, amelyikbe Sinisa elődei közül többnek is beletört a foga. Ugye emlékszünk, hogy Berardiék buktatták meg Allegrit, miután két gólos vezetésről sikerült 4-3ra kikapjon? Pippot a tavaly oda-vissza verték, közte ugyan sikerült őket legyűrni a kupában, de az nem sokat számított. Az utóbbi idők legfőbb mumusai most is úgy érkeztek, hogy ők bizony pont nélkül nem mennének haza, ennek megfelelően oda is nyomták a Milan rogyadozó védelmét a kapuhoz, de álltuk a sarat. Aztán minden a mi javunkra fordult…

Néhány kósza Bonaventura próbálkozástól eltekintve szinte teljes egészében a jobb oldalon próbálkozott a Milan. Cerci megfelelő támogatás nélkül is a Milan legveszélyesebb embere volt, viszont a legtöbb próbálkozását könnyedén semlegesítette a jól helytálló Sassuolo védelem. Egészen a 30.-ik percig, amikor Alessio zseniális labdát tálalt a remekül kilépő Bacca elé, Consigli érkezett, a kolumbiai eltolta, érzésünk szerint hosszan, de ügyesen esett, Rocchi megette, tizenegyes és piros, majd gól. Innentől két kérdés fogalmazódott meg bennünk, a „létezik, hogy végre simán nyerjünk?” és/vagy a „na hallám ezt, hogy k*rjuk el?”.

Az emberelőny és a vezetés tudatában csupán annyi dolgunk lett volna, hogy a második góllal minél hamarabb eldöntsük a meccset. Lett volna, mert nem jött az a fránya gól, igaz helyzet se nagyon, de legalább a vezetésünk se forgott veszélyben. Többször említettük, és nem is kell különösebb hozzáértés ennek észrevételéhez, hogy a Milan jelenlegi legnagyobb problémája a középpálya. Tegnap, Montolivo mellett Poli és Kucka volt hivatott segíteni a támadásokat, és a védelmet. Sajnos, mindketten felsültek. Előbbin nem csodálkozunk, hiszen Andrea egy szorgos kisiparos, kiegészítőembernek tökéletes, de tőle többet várni nem szabad. Ezt hozta is Poli, az 59 pályán töltött perce alatt 26 passza volt, 76.9%-os pontossággal, egyet lőtt, és kb. ennyi. Ez semmi. De ugyanez elmondható Kuckaról, akinek jó passzára nem is emlékszek, de volt neki, az össz 29 passzának 69%-a, de legalább faragta a Sass támadóit, olyan lelkesen, hogy pont az ő faultját követően nyaltunk egy újabb Berardi gombócot. Egy szó, mint száz, ezek közül max. egy, de inkább egy se szabad a pályán legyen. Kíváncsian várjuk, hogy Menez visszatérésével, összeáll-e a Bertolacci, Montolivo, Bonaventura középpálya. Na meg, hogy az újabb must win hazain, a masszív Chievo ellen, milyen középpályának szavaz bizalmat Mihajlovic.

A 20 milliós ígéretünket, Bertolaccit manapság divat lett szidni, lévén, hogy ár/érték arányban még van hova javulni, viszont tegnap épp a beállásával váltottunk olyan tempóra, amivel legyűrtük a jól és néhol szerencsésen védekező Sassuolot. Életet hozott a bal oldalra, és Bonaventuraval megtalálva a közös hangot, szinte minden veszély, eltekintve pár ígéretesebb Cerci betöréstől, onnan jött. Össze sem lehet hasonlítani a középpályát Polival és Bertolaccival. Andrea 21 percet volt a pályán, 18szor passzolt, 83.3%-os pontossággal, volt 3 lövése, amiből az egyiket Peluso valami zseniális mozdulattal blokkolt, 3 kulcspassza, és 3 sikeres csele is, csak Bonaventura volt aktívabb nála.
Az Alex-Romagnoli duóban úgy néz ki megtalálta azt a biztosságot Mihajlovic, hogy a következő meccseken is ők kezdenek. Jól kiegészítették egymást, és Romagnolinak talán pont egy ilyen tapasztalt védő kell társnak, hogy nyugodtan, de magabiztosan játsszon. Hibátlanul, közel tökéletesen semlegesítették az emberhátrány miatt viszonylag haloványnak mondható vendég támadásokat. Kár azért a szabadrúgásért, mert jó lett volna végre kapott gól nélkül letudni egy meccset.

Donnarumma kezdetése újfent bizonyítja, hogy Mihajlovicnak tényleg van töke, és azokat játszatja akikben megbízik, és ahogy Ő mondja, a legtöbb „garanciát” nyújtják. De Lopez lecserélése az alig 16 éves Gigire, inkább vakmerőség volt, mint bátorság. Tény, hogy a spanyol az elmúlt meccseken közel sem volt olyan magabiztos, de Abbiati is ott van, akinek van már annyi tapasztalata, hogy nem lép el balra egy ilyen távoli szabadrúgásnál még mielőtt látná, hogy honnan érkezik a labda. De sebaj, hisz tehetséges a srác, és ha így folytatja jó pár évre megoldja a kapuskérdést a Milannál.
Értékelések: