Johnny Firpónak viszont közel sem kellett ennyit gondolkoznia, amikor feltette ezt a kérdést, mint nekünk. Zsugabubus simán eljutott a göröghöz, mi viszont egy rögösebb úton érhetünk révbe: mondjuk előtte azt is el kell majd dönteni, hogy pontosan mi a célállomás.

Mintha bent ülnék egy kocsiban Győr felé haladva, közben meg beállítottuk a GPS-t Szegednek: kétség kívül baromi szórakoztató, de meglátjuk, mennyire lesz kifizetődő. Mert hogy Gattuso ugya azzal jön, hogy csak a következő meccs, és semmit nem engedünk el – csak lehet, hogy pont így folyik ki a kezünkből minden. Az is igaz persze, ahogy már erről a múltkorában is értekeztem, hogy nagyon rágörcsölni sincs értelme egyik sorozatra sem, és álmatlan éjszakák nem is lennének, ha hétvégén nem az lenne az ellenfél, aki. Egyrészt az Inter elleni meccs mindig át tud lendíteni pár héten keresztül, és ugye nem mondom, hogy nem néznénk mindezt május végéig, de azzal aligha vállalunk nagyot, hogy egyszer jönni fog a botlás is – már pedig ha nyerünk egy Madonninát, akkor azért könnyebben szemet huny az ember, arról nem beszélve, hogy a kuzinoknál így is alkalmaznak valakit, aki ott ül az ALERT gomb fölött, és várja, hogy megnyomhassa. Hetente kétszer nem tudom, hogy tud-e már ugyanúgy focizni ez a csapat, de mostanában ez is kiderül.

Az viszont mindenképp mellettünk szól, hogy ma este elég nem kikapni. Az viszont még szintén egy nagyobb talány, hogy Gattuso Milanja tud-e úgy focizni, hogy nem akar kikapni, és erre pont a Lazio-e a legmegfelelőbb alany? Az uccsó öt meccsen nem kaptunk egy árva gólt sem, és ebben azért volt egy Roma away is, ami bőszen kiemelkedik a sorból: két kapottal meg december 23-a óta nem örvendeztettek meg minket. Ezzel csak arra akarok célozni, hogy egy rúgottal könnyedén le lehet zárni ezt a mai történetet, csak eddig még nem nagyon voltunk olyan szituációban, hogy ennyire rá lehetett (kellett?) volna menni a minimalizálásra. Ettől még persze nagyjából semmi nem szól a kezdő megbontása mellett – az egyetlen kérdés pedig eldőlni látszik Kalinic kezdetésével, de ez így is van jól, összjátékban lehet kicsit többet várhatunk Nikolától, mint Cutronétől, és ezt nem csak a hétvég gólpassza mondatja velem.

Nem történik semmi különös akkor sem, ha kikapunk: bár tény, egy célt most ki lehetne pipálni egész könnyedén, mert ha ott vagyunk a döntőben, akkor vagy így, vagy úgy, de csak meglesz az európai kupaindulás – ha nem mi nyernénk, hanem a másik ágról borítékolhatóan érkező Juventus, akkor ki kéne csúszni az első hétből ahhoz, hogy ne legyen hétközi programunk jövőre. Nem lefitymával a Roma támadósorát, de Milinkovics-Szavics és Immobile most turbóban van, más lesz őket fognia a Romagnoli-Bonucci kettősnek, és Bigliát is aligha a szeretet öve fogja körülölelni, de okos játékkal meglehet ez – még ha egy kupadöntő azért erősen kihívója a Madonninának is.