Pajtások, csúszott ez a tegnap esti történet, olyan volt, mint egy kellemes, hideg kommersz sör egy lazulós nyári estén, ami mellett el-elkummantgat az ember a haverokkal. Különösebb tét nélkül, a helyszíni szurkolók híján ez sokkal gyászabb is lehetett volna, úgyhogy becsüljük meg. Nagyjából ez lehet a hátralévő pár forduló hozadéka. Ezt már tényleg csak úgy lehetne feldobni, ha megháromszoroznák az egy meccsért kapható pontokat, vagy minden forduló után kiesne a leggyérebben teljesítő gárda, mondjuk egy közönségszavazás alapján. Vagy piros lap, ha valaki nem tartja a másfél métert. Kessie új haja? Hát, az is valami. Hajtás után nagyon mélyet elemzünk.

Mert hogy mi volt itt tegnap este? Voltunk mi, egész firkás és játszós hangulatban. Meg volt a kiszikkadt Lencse. Magabiztosan, fölényes különbséggel letoltuk őket a pályáról. Az első gólunk kifejezetten szép volt, Samu pöcijére ment is a csettintés. Aztán persze a félidő második felére sikerült bekómázni, de hát vannak dolgok, amik nem változnak. A lényeg, hogy ha rúgunk egy gólt, akkor utána bármi is történjék, az ellenfél lője a következőt. Gabbia megborította Babakocsit (ja), és hiába pofátlankodták be elég alázósan a tizikét, sokáig nem örülhettek, ugyanis Jack öreg azonnal büntetett. Hiányozni fog. Utána tőlünk szokatlan módon még vágtunk kettőt, Rebeka jókora sprintet kivágva döntötte el a meccset, Leó pedig már a statisztikának dolgozott. Adta, jók voltak a srácok. 

Hát mi legyen a konklúzió? A sérók, azok most nagyon erősek, a limonádé pedig úgy tűnik, jól áll ennek a csapatnak. Ők már talán meg is találták a helyüket ebben a történetben, bevallom, nekem még mindig nem állt össze a valóság. Valami olyan van, ami még nem volt, remélem, nem is lesz, és nem is fog hiányozni. De várjuk ki a végét, vasárnap jönnek a németjucik, diadal esetén bejelentkezünk az ötödik helyért mi is. Zseniális. No de csak pozitívan, a lényeg a közösségi élmény meg a fogyasztható tartalom, akinek nem tetszik, keresse vissza Essien összes ollóját.