És igen, Urak, csak összebarkácsoltuk az újabb 3 puntit, továbbra is vezetve ezzel a bajnokságot. A 17. helyezett hazaiak ellen sem ment könnyen, csak nagy küzdelmek árán, a legvégéig harcolva sikerült megszereznünk a győzelmet. A helyzetek alapján rúghattunk volna talán többet is, de ami meg pont bement, hát az igazi bravúr volt, bombagól a javából, ha Bence nem üt ekkorát, szépen néztünk volna ki, óriási pacsi. És hátul is erősek voltunk, kétszer kerültek a szárdok helyzetbe, a clean sheetet viszont ennyiből nem tudták összemocskolni a mindig megnyerő mosolyú, szimpatikus Mazzarri mester fiai. Ez van, minden meccs egy háború 90 plusz percig, nincsenek könnyen osztott pontok. Hajtás után rövid értékelő.

Annyi mindenről lehetne írni, de vajon lenne értelme? Sok meglepő azért nem történt a szigeten, leszámítva egy-két finomságot. Theó középre húzódására és előretöréseire gondolok elsősorban, amikor is a derék francúz nem a bal szélét húzta meg, hanem bizony a kapuval szemben robogott előre, komoly zavart okozva ezzel. Ha gólig ebből nem is, azért több lövésig sikerült ezekből eljutni. És igen, a következő szint az lesz, hogy összeszaltózik egy tizit — erre nagyon rá van feszülve. Keszi is jó volt még, nemcsak a kapufájára gondolok, feltűnt, Bencét még biztatta is egy jellegzetesen keszisre sikeredett bombája után, hogy toljad csak báttya, jó lesz az, és hát, láttuk, mi lett belőle. Zsír is élt, az assziszt magáért beszél, a kihagyott helyzetek így belefértek. Kicsi Brahit is inkább a gólja előtti előkészítő szerepéért lehet dicsérni, azon kívül azért nem váltotta meg a világot. Rafa is a halovány oldalát vette most elő. A jobboldalunk, az erősen túrópiac jelleget öltött, sajnos Dávidka is hozzászürkült Messi meg Szélesmetélt „lófasz ez megszórva babbal” produkciójához. Ibrát említeném még, aki igazán elemében volt, főleg a végső sípszó után, még így 40 felett is igazán vehemens harci tücsök, kész szerencse, hogy van egy Paolo Maldinink mint egyetemes és megkérdőjelezhetetlen tekintély. Ribi most is kiszórt 1-2 szemes lasztát, a hátsó hármas teljesítményét pedig a sorozatban harmadik lehúzott redőny jellemzi. Tettünk eleget a győzelemért, és noha a döntetlenért se keveset, azért ezek most nem azok a napok, hetek, remélhetőleg hónapok.

Isten éltesse, Don Berlusconi, felicsittá, minden!!! Ha igazak a híresztelések, egy vicenzai levéltárban ismerkedtek meg, történetesen Sil harmadik negyedik ötödik ifjúságát egy a Pó folyásáról szóló vaskos monográfia megírásával (is) színezi, és hát hogy-hogy nem, mit ad Isten, elvtársak, a Bergamo-Nápoly-szakaszt bemutató, roppant tanulságos medermélység és örvénykeresztmetszet idősorokat is tartalmazó tanulmányt pont a fenti kolléganő jegyzi, telis tele persze a leghaladóbb longitudinális regressziókkal. Sok boldog polinomot, mi mást mondhatnánk!!!

És igen, amint az bizonyára némelyeknek feltűnt, vezetjük a bajnokságot, és már csak 8 kör van vissza. Sikerült odáig eljutnunk, hogy már mi vagyunk a favoritok a tippmixen. Pedig nem lehetne azt mondani, hogy megváltanánk a világot, a tavaly ilyenkorihoz képest „csak” 3 ponttal van többünk. Igen, csakhogy a TOP 7-ben rajtunk kívül a kukások az egyetlenek, akik javítani tudtak az előző szezonhoz képest, a többiek rontottak, nem is keveset. Ja, szerintem is húzzuk be akkor a scudettót!!! Végül is csak 11 éve várunk rá, nem is kibaszottul kurvasok, nem, egyáltalán nem. Blog, na az már akkor is volt, emlékszem, egy Roma elleni teljesen jellegtelen idegenbeli 0-0-lal lett meg az arany, és akkor Csirko mester mindenkinek 10-est adott az öfiben, „olasz bajnok” indoklással. Még a kutyaütő Robinhónak is, pedig neki csak tripla szöges faszkorbács járt volna, mindig is. Ki vannak már osztva a lapok előre, én a 34. körben foglalok utoljára a Coccolino ellen, akkor még tuti, hogy nem lesz meg, pedig erősen adnám. Elég fura érzés ez így most, de igen, vannak jó dolgok, amikért annyira valószerűtlenül hosszú utat kell bejárni, hogy el se hisszük, amikor végre odaérünk. Most két hét pihi jön — van mit!!! — aztán legyakhatjuk Szinyó mester kókadozó Bolognáját, az már csak könnyebb lesz!!! Addig is pusziskák minden irányba, a forzázókórust kipihent hanxálakkal várjuk vissza!!!