Micsoda meccs, mekkora győzelem, zseniális teljesítménnyel és még annál is komolyabb jelentőséggel. Egy csapat volt ebben a ligában, akit nem tudtunk az utóbbi 2 évben egy meccsen sem igazán dominálni – ma ez a széria megszakadt. Igaz, nem a teljes 90 percen keresztül, de a találkozó nagy részében egyértelműen jobbak voltunk, öröm volt nézni a csapat játékát, magabiztosságát. A tovább után értékelünk, mert van mit felidézni és újraélni ebből a parádés meccsből.
Majdhogynem azt mondom a beharangozóban megidézett klasszikus Derbyk sorába emelkedett ez a meccs – ha talán nem is érte el azt a szintet, egészen biztos, hogy ez volt a Pioli éra egyik legmeghatározóbb 90 perce és legnagyobb győzelme.
Már az elején látszott, hogy a szokásossal ellentétben nem az Inter kezd jobban, erősebben, hanem már az első percekben is mi birtokoltuk inkább a labdát, kezdeményeztünk. Ez nem feltéltenül egy hatalmas dolog, de az előző évek fényében már jelentős változás. Krasnaja kolléga a közös meccsnézésen kiválóan megállapította, hogy gyakorlatilag az Inter is elismerte, mi vagyunk a jobbak azzal, hogy inkább visszaálltak, és nem igazán próbálkoztak a magas presszinggel (egy-két alkalmat kivéve), persze ebben annak is szerepe lehet, hogy felállt védelem ellen jobban szoktunk szenvedni, de most köszöntük szépen, és kihasználtuk a lehetőségeket.
A mi letámadásunk persze először visszaütött, a 21. percben tátongó lyuk lett a védelem közepén, mivel Tomori és Kalulu is szokás szerint proaktívan és magasan védekezett, követve a két Inter csatárt, Lautaro viszont nagy melóval megtartotta a labdát, utána pedig kipasszolták a zavarodott és lemaradó védelmünket, ez egy egész komoly hiba volt csapatszinten.
Viszont a gól után most sem estünk össze, sőt. Szinte már hagyomány, hogy a Derbyken hátrányba kerülünk, és ezt jól is tudjuk kezelni, fejben nagyon erős ez a csapat. Itt most még a szokásosnál is jobban rákapcsoltunk, a 20. és 65. perc között nyomtunk egy kis modernfoci-sulit az Internek, elképesztő volt az iram amiben játszottunk, rengeteg labdát szereztünk a térfelükön, Tonali és Bennacer teljesen dominálták a középpályát. Itt van például ez a közel tökéletes 25 másodperc:
Szóval tényleg a játék minden elemében felülmúltuk őket jó hosszú időn keresztül, ilyen pedig még azokon a meccseken sem volt, amiket behúztunk ellenük, ez most egy újabb szintlépést jelent nálam. Jött is a vezető gól, Giroud szokásosan fontos gólt lőtt egy nagy meccsen, amit meg Leao művelt a harmadiknál, az embertelen. Oké, az egy dolog, hogy ez védekezésnek nem igazán volt nevezhető, amit ott leművelt az Inter triója (főleg De Vrij) de akkor is, így megetetni három embert, a végén egy tökéletes befejezéssel, ez már klasszis szint. És lehet a csávó mentalitását megkérdőjelezni, szerintem aki ennyi kritikára a szezonkezdését illetően így válaszol, az egy olyan arc, akit mindenképp szeretnék a csapatomban tudni.
3-1 után aztán egy 15 percre nagyon elfogytunk, ennek legnagyobb oka persze az volt, hogy teljesen elfáradt a csapat abban az intenzív 45 percben, és az sem segített, hogy Stef behoza Diazt CDK helyett, utóbbi egyszerűen sokkal több figyelmet igényel az ellenfél részéről, fizikailag jobb, melósabb, a letámadásban nagy szerepe volt. Na meg azt is meg kell említeni, hogy meglepő módon Inzaghi ezúttal meglehetősen jól cserélt. A gyors Inter szépítés érkezett is, és utána nagyon meleg volt a helyzet, szerencsére a kapusunk is igazi klasszis, Maignan bemutatta azt a 2-3 nagy bravúrt, amit kellett, megnyerve ezzel a meccset nekünk.
Az utolsó 10-15 percre igazából sikerült stabilizálni a játékot, olyan komoly veszély már nem volt a kapunkra nézve, egy-két kontrát vezethettünk, Origi viszont túlságosan önző volt több esetben is. Érdekes még, hogy Stef Kjaer behozásával átállt a három védős rendszerre, elsőre azt hittük Kalulu megy majd ki jobbra, de most vissza is nézve pár jelenetet egyértelmű a dolog, Széle játszotta a jobboldali wingbacket, Kjaer volt középen, jobbján Kalulu, balján meg Tomori. A cél az volt, hogy felvegyük az Inter formációját, így elfojtva a lehetséges veszélyeket, be is jött.
Hatalmas győzelem tehát, nem szabad viszont elszállnia senkinek, csak az 5. fordulóban vagyunk. Dolgozni kell sok mindenen, mert ha nem is lehet minden meccsen így játszani nyilván – nincs kétségem, hogy a rangadókon idén sem leszünk komoly gondban – a kisebb csapatok ellen magabiztosabban kell hozni a pontokat. Egyelőre viszont élvezzük ezt ki, van mit.
Punti:
Maignan: Az a vicces, hogy az első félidőben gyakorlatilag nem volt dolga, a bekapott gól sem rajta múlt ugye, amiket meg a végén védett az tényleg világklasszis kapusokat idézett, főleg a kebabos lövésének a kiszedése volt földöntúli bravúr. 8,5
Calabria: A második Inter gól talán leginkább az ő hibája volt, de nagyot tetszett, mennyire vezeti a csapatot, sokszor irányította a többieket, a letamadásból ő is nagyon kivette a részét, kapitányhoz méltó Derbyt hozott. 7,0
Kalulu: Ismét félelmetesen jó volt, az meg mindent elmond a csávóról, hogy a 85. perc körül megindult egyszer full sprintben a jobbszélen, kár hogy nem kapta meg a labdát. 7,5
Tomori: Az első gólnál ő vesztette el a fonalat, nem volt mondjuk könnyű helyzet, de vagy Correát kellett volna jobban követnie, vagy Brozovic útját elzárnia, a második gólnál meg kicsit lemaradt Dzekoról. Statisztikailag viszont övé volt az egyik legjobb meccs a csapatból, még a támadásokat illetően is, 8 jó passzal a támadóharmadba, ez volt a legtöbb nálunk. 7,0
Theo: A shithousery mester, meccs előtti kézfogás balhé a kebabossal, aztán 10 percen belül elkezdte felbaszni Dumfriest is, imádom. A játéka is jó volt szokás szerint, majdnem lőtt egy baromi nagy gólt. 7,0
Bennacer: Kicsit csendesebben ment hatalmasat megint, szemre is mindenhol ott volt, adott 4 kulcspasszt, megnyert 6-ből öt földi párharcot, és szintén 6-ból 5 légit is, utóbbi azért különösen extra. Csak ne sérüljön meg, mert ez parádés szezon eddig. 8,0
Tonali: Amihez most Tonali is csatlakozott, mint ment ezen a meccsen, teljesen dominálta a középpályát. A gólpasszt is tökéletes ütemben osztotta ki, azon kívül is nem egy nagyon fontos labdaszerzése volt, el is fáradt nagyon, mindent kitett a pályára. 8,0
Messias: Ő volt a leggyengébb láncszem persze most is, sok támadást nem tudtunk vezetni az oldalán, de azért nem mondanám, hogy rosszul játszott, a melót beletette, és a legtöbbször jó döntést hozott. 6,5
De Ketelaere: Volt egy-két gyönyörű és okos megmozdulása, azon kívül többnyire beleszürkült a mezőnybe, a munkát persze lerakta, és kellett is. Tudjuk mennyire tehetséges, és látszott is a lecserélése után, hogy hiányzik. 6,5
Leao: Fent már leírtam mindent, amit el kellett mondani, két gyönyörű gól és egy gólpassz a Derbyn, kell ennél több? Nekem biztosan nem, ez közel tökéletes volt, szép válasz a kritikákra. 9,5
Giroud: A specialista, ha nagy meccs van, ő be is fog találni, megint így lett. Gólpasszt is adott, és egész végig hasznosan játszott, még sok ilyet az öregtől. 8,5
Cserék:
Brahim: Kitárgyaltuk, hogy romlott a játék, amikor ő jött CDK helyett, viszont annyira nem bántanám, küzdésből jeles, és egy nagyobb helyzetet is kialakított, csereként ez elég volt most. 6,5
Origi: Ő kicsit felhúzott, mert vagy 3 helyzetet önzőzött el. Azért a félpályás megindulásánál látszott, mit tud ő adni tavalyhoz képest, végre van egy ilyen csatárunk is. Jó lesz, csak meg kell lőnie az első gólt minél hamarabb, hogy ne görcsöljön ennyire. 6,0
Saelemaekers: Hozta az energiát a padról, ilyenkor nem is szokott gond lenni vele, a három védős rendszerben wingbackként is helytállt, lehet az még jobban is illik hozzá. 6,0
Kjaer, Pobega: Bejöttek biztosítani az utolsó percekre, hozták is a kötelezőt.