Slavia Praha – Milan 1-3 / Könnyeden

Egyéb

Örülnöm kellene, hogy most nem 1-0-ás meccsről írok, de az a helyzet, hogy a csütörtök esti 90 perc sem volt sokkal eseménydúsabb. Ez persze most pozitívum végre, az első meccs után a Slavia csoportbeli teljesítményét elnézve még némi kétely is felmerülhetett bennünk (bennem legalábbis), de aztán szerencsére egy újabb piros után ezt lesimáztuk az első félidőben, így nagyon simán és rég nem látott gólmennyiséget hozva jutottunk tovább a negyeddöntőbe. 

Nagy izgalmak tehát szerencsére nem voltak, gurítottunk hármat a kiállítás után, aztán a második félidő az úgy szépen eltelt –  ezzel a csapat is kb így volt, azért persze nem lehetett a clean sheetet lehozni, mit is képzelünk már. Az este mentőöve a szokásos Score bárban megejtett közös meccsnézés volt – bb, k és MK kollégákkal pedig komoly kitekintést nyerhettünk a fiatalabb generáció nézőpontjába is. Megtudhattuk – és itt most igyekszem tudásom legjava szerint értelmezni – hogy Leao gólja teljesen fire (végre lőtt egy ilyet, kár hogy nem komolyabb tét mellett), aki Pulisic teljesítményét méltatja az teljesen based, Stef outfitje az oldalvonalon drip, és hogy végül, de nem utolsó sorban mind a négyen boomerek vagyunk. A blog primavera divíziója is megszületett elvben, igaz az első Milan meccsét néző vendégünknek még van mit behoznia, de talán mire Camarda vágja majd a BL gólokat nálunk, addigra a beharangok és összefoglalók is a posztmodern Tiktok és Insta algoritmusok által vezérelve fognak megszületni.

A poszt rövid is lesz, mert őszintén szólva a fentiek jobban lefoglaltak minket mint maga a langyos meccs, hoztuk amit kell, komoly taktikai újítások nem történtek, illetve nem váltottuk meg a világot sem, mert a védelem még mindig van annyira ingatag, hogy bárki ellen gondot jelenthessen ez. Megnéztük még ahogy a Liverpool a papíron erősebb prágai csapatot úgy 10 perc alatt ízekre szedi és vág 4 gólt, itt pedig kicsit azért félve is gondoltunk bele, hogy mi mit művelnénk ellenük.

Egyébként az újabb Leao és Pulisic gól illetve assziszt után belegondoltam, hogy hogy a faszba vagyunk 16 pontos hátrányban a bajnokságban, miközben a kezdő szélsőink 40 gól+asszisztnál járnak (Puli 19, Leao 21)  plusz erre jön még Giroud 20 g+a-ja, ez csak 60 gòl a kezdő támadóktól, elég jó, mégsem jelent elképesztően sokat. Annak azért örülök, hogy végre jobb és bal oldalon is tudjuk hozni a számokat és minőséget – értékeljük ezt legalább.

A következő körben jöhet a Roma, akik ugyan Mourinho távozása után jobban teljesítenek, megijednünk semmiképp nem kell tőlük – nyilván esélyesei vagyunk a párharcnak. Ha továbbjutunk, akkor meg jöhet a Leverkusen-West Ham győztese, szóval a Liverpoolt legalább elkerültük, így a döntőbe jutás abszolút reális. Sőt, lehet óvatoskodni, mert persze a ‘Kusan jelenleg akár jobb csapat is nálunk, de nálam innentől elvárás, hogy ott is legyünk Dublinban majd. Aztán meglátjuk hogy alakul, mindenesetre ez az út az EL győzelemig egészen korrekt, még azt mondom komolyan vehető sorozatnak is tűnik az egész.