Pajtások, egy könnyűnek ígérkező összecsapás kezdődik hamarosan a San Siróban, a srácok a távoli, ámde annál káprázatosabb barokk ékszerdoboz Lecce együttesét fogadják. Messze van, de nagyon is megéri elmenni oda! A déliek ellen veretes a mérleg, otthon szinte mindig nyerünk, az utolsó hazai döci 2019. októberi — ez volt Pista egyik első meccse — akkor a rossz karmájú giroszos szerezte meg a vezetést Biblia asszisztjából, és ugyan a kebabos szarevő még kiosztott egy gólpasszt az akkor már kevésbé csodagyerek Péntek mesternek, az azóta Koppenhágába átköltőző Babakocsi és Calderoni jóvoltából nem jött össze az ünneplés a végén. Otthon elvileg veretlenek vagyunk ellenük, az egyetlen általam fellelt vereséget idegenben szevedtük el, még 2006 tavaszán, a gólszerző Haouiliais Konan volt, aki azóta teljesen eltűnt az internetekről. Hajtás után kicsit rápörgetünk.
A bajnokságban sikerült egy nagyon kényelmes pozícióba eveznünk magunkat, a kuzinok tökéletesen elérhetetlenek, és az üldözőbolyról is leszakadtunk. Ez egy olyan forduló lehet, amely hozzásegíthet egy újabb lépés megtételéhez a második hely felé — maga a BL hely teljesen sima, 13 ponttal megyünk a farkasok előtt, és még az is lehet, hogy az 5. is bejutó hely lesz. A jövő csütörtöki igen-igen fontos EL-negyeddöntő még odébb van, a keret is van elég mély hozzá, hogy ne kelljen megoldhatatlan logisztikai problémaként tekintenünk a soron következő ütközetre.
Kinyitottam a hírládát, a szezon végének közeledtével sokasodnak a pletykák mindenféle irányban, most épp abba szaladtam bele, hogy Theót és Mihályt viszi a Buyern, illetve még abba is, hogy a kapuscsillag 7 milliós fizetést kér a hosszabbításért. Meglátjuk, egyelőre az jobban izgat, hogy egyes hírforrások szerint Milinte részvétele kétséges a lecsósok ellen.
A vendégek amúgy idén jól teljesítenek, a 13. hely tőlük nagyon szép. Az mondjuk árnyalja a képet, hogy edzőt váltottak két fordulóval ezelőtt, D’Aversát váltotta Gotti. Utóbbival nyertek Salernóban, illetve a meccs képe alapján 2 pontot vesztettek a kutyások ellen. Mivel csak 4 pont az előnyük a már kieső helyen álló Empoli előtt, itt még bőven nem nyugodhatnak meg, persze a bentmaradáshoz szükséges pontokat nem ma kell megszerezniük.
Ami a kezdőt illeti, Miklós a kapuban, előtte Zsuzsa és a megsérült Jónapot helyére bekerülő Gabi, baloson Theo, jobboson Capitano. Elvileg középpályás duóval állunk fel — Rén és Aldi. Elől a varia, hogy Puli húzódik be 10-esbe, balon Rafa, jobbon Csoki — ez amúgy fincsinek néz ki, és az is biztos, hogy lesznek bőven helycserék is. A támadó meg Zsíroskenyér, ha bárkinek bármi kétsége volt.
Én most azt mondom, jó lesz, megcsapjuk ezeket a kicsiket ezen a napfényes áprilisi délutánon, gyertek majd, legyen ma is óriási forzázás. Vagy amekkora, azt gondolom, teljesen érthető, hogy a csekély tét hatással van a meccsek iránti érdeklődésre is. Én sem tervezek jönni, épp csak hazaestem Usánkából, és óriási puding vagyok, ahogy az kell, nem pedig Konan, a barbár. Az egyetlen kétely tényleg csak Mirante szerepe a mai meccsen.
Milan 6-0 Lecce (Rafa 2, Puli 2, Csoki 2)
PS. Ha valaki érzi az erőt a Score-hoz, kummantoljon, MK elvileg menne!